Irodalmi Szemle, 1969

1969/5 - DISPUTA - Teleki Tibor: Gondolkodáslélektani szempontok

S itt abból indulhatunk ki, hogy a fogalom eleve nem aktivizálhatja az anyuci kifejezést, hogyha pl. az egyén nyelvi struktúrabázisából ez teljességgel hiányzik, de általában azokat sem, amelyek az egyén nyelvi struktúrabázisában megvannak ugyan, de amelyeket nem vagy csak ritkán használ (passzív szó), mert az átsugárzás (radiációs nyom) mindig afelé a kifejezés felé erősödik meg, amelyiket az egyén először gyakrabban hall, később maga is gyakrabban használ, ugyanis a radiációs nyom a használat során erősödik meg. Amint látható, itt végső fokon a fogalom másodlagos (a szó felől megvalósuló) motiváltsága, a szó egyéni frekventáltsága szabályozta a nyelvi aktivizálódás irányát.

Emellett azonban a fogalomnak van egy a mindenkori beszédhelyzet, a beszédtárgy és a beszéd célja által befolyásolt harmadlagos motiváltsága is, és a nyelvi realizálódásban ezek szintén képesek a szó aktivizálásának irányultságát befolyásolni. Hogy tehát adott fogalom a vele korrelációban levő nyelvi struktúrabázis elemei közül melyiket hozza serkentésbe, az anyanyelven belül is több tényezőtől függ, de döntő szerepe van a fogalmak nyelvi motiváltságának, s annak, hogy a nyelvi és a logikai struktúrabázis elemei között a korreláció milyen szilárd.

Természetesen nemcsak a fogalom motivált a szó részéről, hanem minden nyelvi elem is .egyben az őt alkotó kisebb nyelvi elemek részéről. S ennek nemcsak az anyanyelv tudatos elsajátításában van szerepe, hanem az Idegen nyelvek tanulásában is.

Az egyés nyelvi elemek azonban — mint már említettük — maguk Is motiváltak másodlagosan is a szó elemeinek részéről. Általában „olyan nyelv, amelyben semmi sem motivált, lehetetlen.“1' A különféle nyelvek mindig különféleképpen motivált elemeket tartalmaznak. Elég itt megemlítenünk a magyar asztal és a szlovák stôl szavakat, amelyeknek jelentése az alaki felépítés oldaláról a szlovák, ill. magyar nyelvet anyanyelvként beszélők tudatában egyaránt motiválatlanok. A fogalom azonban ez esetben sem motiválatlan tényleges valóságtartalmának oldaláról, de a jelentés részéről sem.

Ha viszont a szék — stolička szavakat vizsgáljuk meg, mindenekelőtt az látszik, hogy a szlovák szó jelentése egyrészt a fogalom, másrészt a szó felépítése felől motivált, s a fogalom nemcsak tárgyi vonatkozásában, hanem a szó jelentése által is erősebben motiválódott, míg a magyar szó jelentése továbbra is megmaradt lényegében csupán tárgyi fogalmi motiváltságúnak. Nyilván fordított a helyzet az űrhajós és a kozmonaut esetében, bár a stolička és az űrhajós jelentésbeli motiváltsága között is sajátos belső eltérés van.

A babička — nagymama kifejezések fogalmi síkon egybeesnek, de jelentésükben nem. A kettő között sok egyéb mellett motivációs eltérések vannak. Ez a motiváltság persze egészen más természetű, mint az apa — olya, kikelet — tavasz esetében láttuk, de itt nem is önmagában a motiváltság, ill. a motivátlanság játszik döntő szerepet a babička szót nem anyanyelvként elsajátító, a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanuló ember számára, hanem az a mód, ahogyan ezek a kifejezések és jelentésbeli motivációk a megfelelő fogalmakkal kapcsolódnak, korrelációba lépnek; az, hogy a nyelvi és a gondolkodási struktúrabázisban egymás felé irányuló motivációs viszonyok befolyásolják a két korrelatív rendszert és elemet, s ezek a két, különböző nyelvet beszélő ember gondolkodásában nemcsak nyelvi természetű eltéréseket eredményeznek, hanem a gondolkodás menetében a valóság taglalásának részletező vagy kevésbé részletező elemzéseit és szintézisét, a szemlélt elemek kölcsönös összefüggéseit kifejezni akaró viszonybeállítás időrendiségét, sőt magát a viszonyérzékelést is meghatározzák. Ez azt jelenti, hogy a gondolkodási tevékenység lefolyása legalább két oldalról: a tárgyi világ szemlélete és a nyelvi mechanizmus oldaláról kap egyszerre és egyforma erősségű vezérlést. Azért legalább, mert az emocionális és akarati stb. tényezőket itt nincs módunkban vizsgálni, ugyanakkor a tárgyi világ szemléletét gnoszeológiai és nyelvi tényezők is befolyásolják.

Mi a különbség tehát végső soron az anyanyelv és az idegen nyelv között? Ez mindenekelőtt a nyelvi motiváltságban mutatkozik meg leghatározottabban, illetve abban, hogy ezek a motivációk meghatározott nyelv grammatikai struktúrájának elvei szerint realizálódnak, és eszerint realizálódik mind a szóalkotás és a sző felelevenítés, de az ezáltal másodlagosan motivált fogalom és fogalomalkotás, sőt az egyén

31 Saussure: Bevezetés az ált. nyelvészetbe, Bp. 1967. 166. 1.