Irodalmi Szemle, 1969

1969/5 - Gömöri György: Mai lengyel költők (Jerzy Harasymowicz, Jozef Czechowicz, Stanislaw Grochowiak, Mieczyslaw Jastrun, Halina Poswiatowska, Jan Zych, Zbigniew Herbert, Ernest Bryll és Jaroslaw Iwaszkiewicz versei)

templomok költői szemléléséből alakított ki magának. Harasymowicz alkatilag bájos anarchista, provinciális mítoszokat teremt, stílusában különféle elemek ötvöződnek — néha Nikifer primitív rajzaira, máskor meg pravoszláv környezetbe átültetett Chagallra emlékeztet.

Herberték fellépése óta is jelentkeztek új költők, köztüik olyan tehetségek, mint a wroclawi Urszula Koziol, de csak kevesen vehetik fel a versenyt az „ötvenhatos hullám" felfedezettjeivel: Herberttel, Grochowiakkal vagy a nyelvi kísérletezés főalkimistájával, Bialoszewskivel. Az a három költő, akinek verseiből még közlünk, korban is, ízlésben is a lengyel október táján jelentkező nemzedékhez tartozik, bár fejlődésük

— különböző okoknál fogva — lassúbb volt, mint említett társaiké. Bryll újabban egyre inkább közéleti kérdéseket vesz célba a tizenkilencedik század talajából táplálkozó, kissé darabosan moralizáló költészetében. Zychet, aki nemrég Mexikóban töltött hosz- szabb időt ösztöndíjjal, főként a paraszti életforma változásai, a kulturális elszakadás és integrálódás problémái izgatják. Versei a város és a falu, a társadalmi és egyéni érdek ütközéséből csiholnak fojtott lánggal égő lírát. Halina Pošwiatowska 1967-ben halt meg, harminckét éves korában. Súlyos szervi szívbajban szenvedett, de sikerült kijutnia az Egyesült Államokba, ahol sikeres műtéten esett át, ami néhány évvel meghosszabbította életét. 1961 óta újra Krakkóban élt, filozófiát tanított. Az alábbi versek utolsó, posztumusz verseskötetéből (Jeszcze jedno wspomntenie, Kraków, 1968) valók; itt már Pošwiatowska impresszionisztikus, alapvetően érzéki szemlélete filozofikus tartalmakkal telik meg, s legszebb versei méltán sorolhatók a háború utáni krakkói költőiskola (Szymborska, Nowak, Zych, Harasymowicz) maradandó művei mellé.

Válogatásunk természetesen nem teljes, de talán sikerül vele érzékeltetnünk azokat az értékeket, amelyek a modern lengyel lírát a külföld érdeklődésének homlokterébe helyezték, s amelyek valószínűleg tartósabbnak fognak bizonyulni, mint a pillanatnyi kultúrpolitikai érdekek szolgálatát célzó művek, illetve azok többféleképpen értelmezhető értékei.

Pleidell jános: Márványmozaik padló „A kőolaj keletkezése" 115 m2)