Irodalmi Szemle, 1969
1969/4 - Fábry Zoltán: A kassai kezdet
de most már Batsányi-ellenes baljós és végzetes Indítás. Kataszrófába torkolló háború! A „történelmi osztály“ történelmi bűne kétségtelen és cáfolhatatlan. „A hív jobbágyok felszentelt hóhéri“ végső fokon és lelépőn, csak a történelemellenes merénylettel, az embertelenség büszkén vállalt maximumával — a fasizmussal — társulhattak. Batsányi igaz mértéknek bizonyult. A „történelmi osztály“ 1789-et üldözve, elvetve a német „forradalomnál“, a nácizmusnál kénytelen kikötni, mely nem más, mint — egy ellentétes fogantatás — a német 1914 eredménye és per- manenciája. Batsányi mást invokált: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek", tehát a forradalomra és változtatásra. A hangsúly a verseimben is kifejezetten a „változásokra“ esett. Hogy láncszem láncszemhez kapcsolódott, és az „utolsó staféta“ átadhatta botját egy más voltozásnak, más kezdetnek: ez Batsányi életének egyik nagy érdeme és értelme. Ady Endre az első világháborúban már teljes tudatosággal játszhatta ki 1789-et 1914 ellen, amikor a német tudósok épp e két évszám ütközéséből facsartak történelmi igazolást. Johann Plenge 1789-et és 1914-et „a politikai szellem két szimbolikus évszámaként“ rögzíti. Batsányi „látó“-nak nevezte magát, de e „látó“ versei a kezdet kezdetén csak bűnjelek lehettek: klhágási objektumok, süllyesztők aktatömegei. Levéltárakban, dohos iktatótemetőkben lappangón még manapság is napfényre kerül egy-egy ismeretlen verse. A francia változásokat invokáló költemény nem járt különbül. Szerzője ellen eljárás indult, és a Magyar Museum elkobzott füzetéből ki kellett a verset tépni! És ezzel a „kezdet“ helytörténetéhez értünk. ■ „Vigyázó szemetek Párisra vessétek": a sugalló korparancs kassai keltezésű. És a lap, melyben megjelent, a Magyar Museum ugyancsak kasai indítású. Lehet ez véletlen? Az első magyar irodalmi folyóirat és az első döntő politikai vers szülőhelye Kassa volt. Vannak, akik a magyar irodalomtörténetet a Magyar Museum megjelenésétől számítják, és vannak, akik a magyar irodalmi tudatot innen datálják. A kassai kezdet logikus eredmény. E korszak egyik legjobb ismerője, Keresztúry Dezső írja: „Kassa akkoriban egy ideig szinte egyik fővárosa volt az igazi magyar központ nélkül tengődő országnak". És Kassa nemcsak irodalmi központ volt; azzá vált mint a Habsburgokkal szembeni ellenállás egyik góca. A kettő szervesen kapcsolódik: a Magyar Museum indítói, Batsányi és Kazinczy a „kezdet", az indítás után nemsokára a kufsteini és spielbergi börtönök lakói lesznek: politikai foglyok! Nem is lehetett másképp. Maga Batsányi az 1795-ös Védőiratban így összegezi a Magyar Museumnak a reakcióra gyakorolt hatását: „mint valami új, és éppen ezért mindjárt keletkezése pillanatában elfojtandó veszélyes művet, amely sok fölbújtó, az ország nyugalmát és békéjét sértő irást tartalmaz". Kassa, mint kezdet, mint indíték, nem esetleges valami, de történelmi soron ismétlődő folyamatosság. Dévai Bíró Mátyás itt alapítja az első magyarországi lutheránus egyházat: bécsi börtön a büntetése. Kassa nemcsak „Rákóczi városa“ volt, de ugyanúgy Bocskayé is, és Bethlen Gáboré, aki innen indította hadait a csehek megsegítésére. A németellenes szabadságharcok egyik kiindulópontja és jó katonája mindig Kassa volt. A negyvennyolcas legendás hírű, vörös sapkás kassai kilences honvédektől a kassai partizánokig tart a sor. A munkásmozgalom egyik főszállása a régi Magyarországon csakúgy, mint az első csehszlovák republikában, Kassa volt. Sartory, a k. u. k. főhadnagya itt kaszabolta büntetlenül halálra munkahelyén az egyik nyomdászt. Szlovákia egyik legerősebb kommunista helyi pártjaként — nagyrészt magyar tagokkal — a kassait tartották nyilván; és a Munkásotthon a Magyar Museum egyik alapítójának, Kazinczy Ferencnek nevét viselő utcában állt. Szlovákia legemlékezetesebb béke- manifesztációja 1936-ban Kassán zajlott le; a színház előtti emelvényen magyarul jómagam beszéltem. És 1938 nagy antifasiszta manifesztációjának színhelye újra csak Kassa lett. Aztán jött Horthy fehér lova, és a „méltóságos“ anyások szétvertek mindent, és a maguk módján korrigáltak történelmet a fasizmus javára. Márai Sándor a dóm
