Irodalmi Szemle, 1969
1969/3 - Zeman László: Egy fordításkötetről
rímek síkjában mélyebb, a jelentéseket átitatja az „Hongrois... pourqoi... pás un foís ............. hahaha“ zenéje (rímhelyzetben is), s távolabb a „quelque part par ici, q uelque part par lä-bas“ megfelelései. A francia ezáltal mítikusabb, a „titok“ átok- szerűbb, áttételben így válhat érthetővé. Az explicitást említettük, s az igekötős „összehajol“ is magyar titok marad, akárcsak Ady szófűző, szóteremtő ereje (ifjú-ősi, esett... fejekkel), vagy a Hahota, akik nem értnek sorának igető eltérése és ellipszise. A „Hogy soha, soha, soha, soha" s a „hahota“ is szervesebb mondattani beágyazottságú, mint a mása, amely egyenes idézéssel él. A vers egészében azonban minden a helyén van, a vonalfedés kielégíthet minket. „Quelque part par ici, quelque part par lá-bas, Avec tétes tombantes, belles, moroses, Quatre, cinq Hongrois ensemble se pénchent; Au bord de leur narqoise souffrance s’épanche, Jeune, ancestrale, une larme hongroise: Et pourqoi?" (Armand Robin) Minden Ady-fordításban a mesterségbeli tudás kemény próbája Az ágyam hívogat című vers. „Je me couche ô mon lit O lit qui ľan passé Ľan passé était autre Une terre de réve, Un réve et une source. Une source de force, Une source, un vrai nid. Un vrai nid de baisers, Nid de baisers ô joie Ou’es-tu done devenue Joie d’hier? Un cercueil,“ (René Tavernier) A fordítás visszaadja a záró-nyitó szóismétlést az 1—3., 4—6., 7—9., 11—12., 13—14., 15—17., 21—28. és 31—34. sorban. A fenti sorokat összekötő részekbe anaforát és sor- ismétlést iktat, a szómotívum sok helyütt három sorra terjed (kétszer sorkihagyással), az átmentést szinonimával biztosítja a „Je me dresse et je vois. / Je regarde et je sens“- ban. A „Rettegve jelkelni, I Felkelni rettegve, / Rettegve kelek fel“ erősítő s főképpen az utóbbi sornak a vers szerkezeti egységét elhatároló funkciója lazább, a fordítás egyszerűbb párhuzamot variál (Un peu plus dans ľangoisse, / Y surgir dans ľangoisse. / /e me dresse angoissé,). A következő rész 11 sorában (itt egy sorismétlés van. az eredetiben 6 megszakítás nélküli epanasztrófa) felgyorsuló igenevek áramlása, az utolsó négy sor tempó- és hangváltása élesen rajzolódik ki. A szavak stafétaváltásának egyirányúsága az aláhullás formai vetülete. A végigvezetés ornamentikája a fordításban nem teljes (Lukáčnál és Beniaknál az), olykor kihagy, olykor bonyolultabb az eredetinél, a 3/3-as metrumképlet és az intonációs vonalvezetés azonban ezt legalábbis részben átfedi, a vers feltétlenül Ady-versként hat. A magyar vers sűrített energiájú, az „álom-hely“, „erő-kút“, „csók-csárda“ stilisztikai megfelelője hiányzik. (A csók-csárda két fél sorát egy teljes sor és két fél sor adja vissza; a francia vers 5 sorral hosszabb az eredetinél.) „Cent fois brisé déjá, que ce charme le sóit Pour le cent-et-uniéme derniére fois! Je te renvois! — Cela au cas oú tu crolrais, Oue j’aie encor besoin de te donner congé!
