Irodalmi Szemle, 1969

1969/10 - HAZAI FÓRUM - Deme László: A Hét olvasgatása közben …

kell megijedni, hogy teljesen elnéptelenedik a város, szabadságoló, pihenő lakosai helyett Itt vannak a ... turisták“.

Magyar szó persze mindegyikük. CsaJk épp a tannoc ,,magyanul“, aizaiz igényes iközmyelvert ipari tanuló; az és társai ma főleg csak bűnperekben használatos; a megbújó helyett a megbúvó a kulturált nyelvhasználatbeli forma; a nőszemély erkölcsileg megrovó, lebecsülő (tehát nyílván épp a „nőszemélyeket“ nem zavarja a leskelődés), a dühöskö- dik familiáris-gyermeteg. Az igényes magyar köznyelven beszélő-író ember nem szokott kiszorozni, hanem kiszámít valamit; a szobája lehet huzatos, de a kályhájának jó huzata van; s gondolom: itt kívánt hőmennyiségről beszélne. Amint szabadságolni is csak mást tud, önmagát nem (ti. ennek az a jelentése: szabadságot ad neki, szabadságra küldi); tehát azt mondaná: szabadságon levő lakosok. — A fenti csokor első fele csak a familiáris-regionálás; de a második csoport alighanem szlovák kifejezések rossz magyar tükörszavaitoól verbuválódott.

Amint szlovák hatást tükröz egy csomó idegen (nem szlovák, de a szlovákban köznyelvivé vált) szó felhasználása is. Ömlesztve ismét: „Nem hiányoztak az életünket komplikáló tévedések sem“; „Ott akadtak rájuk a felszabadító tankisták“; „a technikai apparatúrán hizony javítani kellene“; „(a vállalatnak) jelentős szerepe volt az országszerte látható emlékművek realizálásában“-, „a felszabadulás után azonban a monumentális szobrászat felé inklinált". — Ha egy idegen szó az egyik nyelvben (ezek esetében a szlovákban) abszolút polgárjogot nyert, a másikban (mint a fentiek a magyarban) még nem föltétlenül ugyanolyan értékű és helyzetű. Példáinkat véve: a komplikál familiáris, helyette a bonyolít, bonyolulttá tesz a köznyelvi; a tankista szokatlan, élőbb a tankos; az apparatúra így nem használatos, inkább e formában: apparátus, de megteszi — az értelemtől függően — a jelszerelés vagy a berendezés; mi realizálni inkább terveket szoktunk, konkrét dolgokat megvalósítani; az inklinál nekünk orvosi műszó, a fenti értelemben nem használható.

De nemcsak a szavakkal van baj; lehet jó szavakat is helytelenül használni. Íme: „Hegymászáshoz szokatlan lábaink úgy bizonytalankodnak egymás mellé“; „pótolhatatlan hajfesték, használata eltérő színárnyalatot biztosít, vagyis minden esetben megmarad a haj egyéni jellege“; „különböző alkalmakra — mint amilyen például a montreali világkiállítás volt — mi iskolázzuk be az informátorokat, vezetőket“; „A reumás betegségek mindegyike hajlandó — különösen az idős korban — idültté válni“; „(komlóból) itt tervezik az új telepítéseket, ellenőrzik a meglevők munkafolyamatát“. — Jó szó mindegyikük, és rétegértékükkel sincs baj: köznyelvi-irodalmi valamennyi. Csakhogy a szokatlan valami furcsát, különöset jelent; itteni értékét ez fejezné ki: „Hegymászáshoz nem szokott lábaink“ (amint furcsa volna ez: „a célhoz illetlen eszköz“, e helyett: „a célhoz nem illő“). Az eltérő nyilván ennek helyét bitorolja: különféle, esetleg: változatos (ha nem, a mondat további része ellene mond az elejének). A beiskoláz kissé hivatalos ízű, de nem rossz szó. Am azt jelenti: valamilyen iskolafajtába beírat. Itt az előkészít, betanít helyét bitorolja. A munkafolyamat is létező szóösszetétel, de az adott kontextusba nem illik. Jobb volna így: „ellenőrzik a meglevőkön folyó munkát".

Ennél finomabb árnyalatokba már bele sem igen merek menni. Épp csak példát hozok rájuk: hogyan téveszti meg egy-egy rosszul használt szó az olvasót. Ezt írja valaki: „Attól nem kell megijedni, hogy teljesen elnéptelenedik a város“; s ez a köznyelvi-irodalmi nyelvérzék számára azt jelenti: valóban elnéptelenedik, de ez nem ok az ijedelemre. Pedig a szerző — mint kiderül — az ellenkezőjét akarja mondani. Am az így hangzana: „Attól nem kell félni, hogy ..vagy pedig: „De nem kell megijedni, hogy...“ Mindkettő arról nyugtatja meg az olvasót, hogy az elnéptelenedés nem következik be. — Vagy nézzük ezt: „Keresse fel a legközelebbi DROGÉRIÁT, ott megvásárolhatja a HENNÁ-t. Ráadásul 10 dekás, ízléses csomagolásban árusított indiai hajkozmetikai szert kapunk ...“ Aki ezt elhiszi, s egy pénzért kettőt követel — a Hennát is meg a „ráadás“-t is —, az persze pórul jár. Áldozatává válik annak, hogy a fogalmazó odavetett egy henye ráadásul-1, a familiáris élőbeszéd pongyola szoká sai szerint.

Mindez — meg az a sok példa, amit kihagytam — egyfajta primitivizmust jelez: a vulgáris élőbeszéd elemeinek szándéktalan beépítését magasabb szintűnek szánt, írott szövegekbe. A nyelvérzék bizonytalanságát; szelektív készségének, szintező érzé