Irodalmi Szemle, 1968

1968/9 - DISPUTA - Zsilka Tibor: A statisztika és a stilisztika

kozölag. Amíg a funkcióról és a normáról van sző, támaszkodhatunk megállapításaira és ma már közismert tételeire, de (esztétikai) értékelési kritériumai nem az irodalmi mű zárt rendszerének immanenciájából következnek. Alapul ugyanis a külső, a művészet immanens „tartalmán“ kívül eső tényezők szolgálnak: 1. a tér, vagyis az alkotás elterjedtsége; 2. az idő, vagyis az, hogy a mű mennyire időtálló; 3. s végül: vajon evidens-e az alkotás, vagyis általánosan elfogadott-e.3

Ogy gondoljuk, helyesebb lenne magából a műből kiindulni, hogy ne sértsük meg az irodalmi alkotás sajátos immanenciájáról vallott nézetünket. És ebben tölthet be idővel fontos szerepet a statisztikai elemzés.

Vizsgálódásainkat a magyar költészet szókincsére korlátozzuk. Számításainkat és indexeinket Woronczak alapján két csoportra osztjuk: tanulmányunk első részében azokat az indexeket vesszük alapul, amelyeket egy nagyobb korpuszból, a benne előforduló szavak frekvenciájából nyertünk; míg a továbbiakban a kisebb szövegrészekből kapott számadatok szerint számítjuk ki az egész kötetre vonatkozó szókincselosztást.4

I.

A mű kvantitatív jelege és ennek funkcilonális jelentősége az alkotás stilisztikai jellegzetességeinek feltárásában

1. A költők szókincsét vizsgálhatjuk egy verseskötet vagy egy kiválasztott hosszabb szöveg alapján. A tanulmányunkban felhasznált képleteket és indexeket egyrészt Gui- raud könyvéből, másrészt Mistrík egyik tanulmányából vettük át.5 A szakkifejezéseket igyekeztünk lefordítani magyarra, hogy az olvasó számára amúgy is nehéz, matematikai terminusokkal teletűzdelt szöveget lehetőségeinkhez mérten minél közérthetőbbé tegyük. Statisztikai elemzésünk tárgyául Juhász Ferenc négy költeményét (A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, A sejtelem harangjai, Tenyésztett szomorúság, Füst-ország)6, valamint Kosztolányi Dezső Magyar versek7 c. ciklusát választottuk. Guiraud az összes szavak számát N-nel, a különböző szavak számát V-vel jelöli; a Mistrík-tanulmányban a V helyett L betű szerepel, amit szintén megtartottunk, hogy az eredeti képleteken semmit se változtassunk. Szükségünk van ezenkívül a csak egyszer előforduló szavak, valamint az 1-nél többször is előforduló szavak számára (>1). E négy számadat alapján kiszámíthatjuk az ún. szókincsgazdagságot, az ismétlődési (iterációs), különlegességi, valószínűségi és gravitációs indexeket. Elöljáróban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy Kosztolányi Dezső verseit azért választottuk, mert Juhász Ferenc költői nyelvét össze akartuk hasonlítani egy olyan költő nyelvével, aki más korban és más irodalmi-nyelvi norma szellemében alkotott.

1. 1. Guiraud talán legismertebb és legtöbbet használt képlete a szókincsgazdagság kiszámítására vonatkozik. Rendszerint így szokás feltüntetni:

V V

R = —esetleg R= —

__ ,

V

N V2N

miközben a francia nyelvre az R = 20,50 átlagértékszám érvényes. Guiraud a képletet csak akkor ajánlja használni, ha a vizsgált szöveg 10 000—50 000 szót tartalmaz. További kikötése az, hogy a szöveg szókincse lehetőleg normális (Gauss-féle) eloszlású legyen. Mindezt csupán azért említjük, mert Guiraud követői erről vagy megfeledkeznek, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. Eddigi vizsgálódásaink bennünket is arról győztek meg, hogy a képlet a szókincsgazdagság kiszámítására 10 000 szónál rövidebb szöveg esetében is alkalmazható. Talán csak egy példát említenénk: Marie Téšitelová

3 Jan Mukaŕovský, Obtcná estetika. „Studie z estetiky“. Odeon. Praha 1966; 80.

4 Lásd Jerzy Woronczak, Metódy obliczania wskažników bogactwa slownikowego tekstów.

„Poetyka i matematyka“. Partstwowy Istytut Wydawniczy. Warszawa 1965; 145.

6 Lásd Pierre Guiraud, Zagadnienia i metódy statystyki jezykoznawczej. Paftstwowe Wydaw- nicttwo Naukowe. Warszawa 1966. Ján Mistrík, Matyematyiko-sztatyisztyicseszkije metodi v sztyilisztyike. Voproszi Jazlkoznanyija 1967/3. szóm. Moszkva. 42—52.

6 A versek az Ezékiel négy-arcú szárnyasai című ciklusból valók. (Virágzó világfa. Válogatott versek.) Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1965.

7 Kosztolányi Dezső, Magyar versek. „Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Versei“. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1964; 83—93.