Irodalmi Szemle, 1968

1968/9 - DISPUTA - Zsilka Tibor: A statisztika és a stilisztika

és Milada Vančatová Franz Kafka szókincséről8 írott tanulmányukban szintén jóval kisebb korpuszon [2998 szó) végezték el a számítást, és eredményül 17-et kaptak. Ogy véljük, hogy ha a szöveg 2000 szónál többet tartalmaz, a képletet lehet használni. A kisebb korpuszon végzett számítás azonban megtéveszthet. Ezt bizonyítják eredményeink is:

1277 479

Juhász Ferenc: R= —= = 25,40 Kosztolányi: R = — = 17,60

V2525 V741

A kapott számok aligha győzhetnek meg valakit arról, hogy Juhász Ferenc gazdagabb és változatosabb szókinccsel rendelkezik, mint Kosztolányi. Inkább fentebbi állításunkat igazolják; s azt látszik alátámasztani egy régebbi számadatunk is, amelyet Cselényi László Er'ók c. kötete alapján nyertünk. A csehszlovákiai magyar költő kötetének szókincsgazdagsága 19,60, ami megbízható adatnak tűnik, hiszen a vizsgált szöveg 3729 szóból áll. — A képlet segítségével végzett számítás 1000-nél kisebb korpusz vizsgálatakor csődöt mond, amit éppen a Kosztolányi-ciklus statisztikai elemzésével lehet bizonyítani.

1. 2. A szöveg jellegének matematikai tulajdonságára az iterációs index, vagyis a zárt szöveg szavainak ismétlődése is fényt derít. Az iterációs, illetve ismétlődési indexet úgy kapjuk meg, hogy az összes előforduló szavak számát elosztjuk a különböző szavak számával. A képlet ez:

n._S_

így a következő eredményeket kapjuk:

Juhász Ferenc: 2525:1277 = 1,97

Kosztolányi: 741: 479 = 1,54

E számadatokból a jelen esetben nehéz lenne valamire is következtetni. S tulajdonképpen a szövegek hossza sem egyenlő, ami nem éppen jelentéktelen tényező. Mégis bizonyos mértékben egyező, hasonló a két indexszám; de ez nem ok arra, hogy azonosítsuk a költők verseinek színvonalát. Az indexek egyébként is csak a vizsgált költemények lexikájára vonatkoznak.

1. 3. A különlegességi index arra mutat rá, hogy a szöveg mennyire specifikus, sajátos. Ugyanis kiindulópontul azokat a szavakat vesszük, amelyek a szövegben csak egyszer fordulnak elő. Az egyszer előforduló szavak frekvenciája viszont rendszerint a szöveg hírértékét növeli és gazdagítja. A különlegességi index kiszámítását a következő képlet teszi lehetővé:

K,-Ä

Ilyen eredményeket kapunk:

, „ 1010.20

Juhász Ferenc: - -----=8

3

74.20

Kosztolányi: -------------=10

A kiszámított indexszámok már lényegesebbek, mint az előzőek, mert minél nagyobb a kapott szám, annál kisebb az egyes lexikális elemek előfordulásának a valószínűsége; és persze ezzel egyetemben a szöveg információs értéke is növekszik. Ilyen alapon Kosztolányi versei lennének az értékesebbek, de a különbség oly csekély, hogy szinte nem is érdemes az okokat tovább keresni.

1. 4. A valószínűségi index összefügg a különlegességi indexszel. A szavak megszokott és feltételezett helyen való előfordulásának a valószínűsége a leíró jellegű fogalmazásokban a legnagyobb (meleg nyár, hideg tél, jő ember, kellemes idő stb.); az ilyen szövegek kevesebb stiláris egyediséggel és sajátossággal rendelkeznek. Ha ez igaz, akkor a költészet vizsgálata során éppen a kisebb számok tanúskodnak a költői nyelv nagyobb értékéről és esztétikai hatásosságáról. Ez annyit jelent, hogy a költészetben a közismert szavak, szókapcsolatok és egyéb nyelvi egységek előfordulásának a való8 Lásd Marie TSšitelová — Milada Vančatová, Na okraj slovníku F. Kafky. Slovo a slovesnosť

1967/4. szám. Praha. 421—426.