Irodalmi Szemle, 1968

1968/9 - Fogarassy László: Az őszirózsás forradalom Pozsonyban

bános és szlovák politikus, országgyűlési képviselő lakásába. Jurigát nem találták otthon, mire lakását kifosztották és gazdasszonyát magukkal hurcolták, amiből óriási botrány keletkezett. Juriga bosszúból nemcsak túlzottan elfogult .szellemben írta meg emlékiratait, hanem pap létére elképesztően gyűlölködő beállítású propaganda képes levelezőlapokat adott ki. Egyébként tagja volt a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsnak, amelynek további tagjai közül megemlítendő még Zoch Sámuel modori evangélikus lelkész, Pozsony megye első csehszlovák zsupánja, Tománek Flórián katolikus pap, későbbi Hlinka-párti politikus, Lehocký Emánuel és Pocisk János szociáldemokrata politikusok. Különben Zoch Sámuel volt a turócszentmártoni deklaráció fogalmazója. A gerillaharcok hatására a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai elszéledtek, részben Bécsbe vagy Prágába, részben pedig Szakolcára mentek.

A Kis-Kárpátoktól nyugatra levő demarkációs vonalat a pozsonyi és kismartoni kadétiskola növendékei őrizték, majd az újra megszervezett 13. honvédgyalogezred századai vették át ezt a feladatot.

November 25-én megalakult a Magyar Országos Véderő Egyesület pozsonyi szervezete, amely december 16-án megtartotta első nagygyűlését Bánó Kálmán őrnagy elnöklete alatt. (Bánó őrnagy ellenforradalmi szereplése közismert.)

November 26-án a holics-malackai cseh csoport Széniéről támadó különítménye Nagyszombatot az ottani hirtelen megalakult szlovák nemzeti gárda segítségével elfoglalta, mire a Heltai-különítmény 150 embere Pozsonyba szökött, a többi Lipótvár felé vonaton menekült, a nagyszombati magyar nemzetőrség pedig feloszlott. A nagyszombati cseh helyőrség egy szokolista századdal november 28—29-e közt Cíferért vívott eredménytelen harcot, mert azelőtt a tengerészek helyébe küldött Gangel-féle karhatalmi század, a következő napon pedig a Bánó-különítmény (a 13. honvédezred két százada) a Pozsony ellen irányuló támadást visszaverte. A csetepaté kimenetelét végeredményben a pozsonyi 37. tüzérezred ütege döntötte el.

Fényes László nemzetőrségi kormánybiztos Heltai főhadnagyot a tulajdon különítményének két tagjától érkezett följelentés alapján elcsapta és letartóztatta, a tenge- részzászlóaljat pedig Fiala százados parancsnoksága alatt visszarendelte Budapestre. Kitudódott, hogy Heltai a pozsonyi és nagyszombati adóhivatal lefoglalt pénzét elsikkasztotta. Heltai a vádak egy része alól tisztázta magát, de bosszúból később a Tisza- pörben hamis tanúvallomást tett Fényes László ellen. Az „Ember“ bécsi emigránslap 1922-es évfolyamában közzétette azon igazolvány fakszimiléjét, amely bizonyította, hogy Heltainak (zsidó létére) sikerült befurakodnia a Prónay-különítménybe is, nem mulasztván el hozzátenni, hogy rövidesen onnan is kitették a szűrét. Még regényalak is lett belőle: Zilahy Lajos róla mintázta „Szökevény“ című regényének Barlai főhadnagyát.

Alighogy Heltai különítménye Pozsonyból elutazott, ismét tegneré'szkatonák jelentek meg Pozsony utcáin. A lakosság eleinte gyanakodva fogadta őket, de mivel fegyelmezetten viselkedtek, rövidesen megbékült jelenlétükkel. Ezek a matrózok a „Compó“ őrnaszád legénységéhez tartoztak. Az őrnaszád a Duna felső szakaszán végzett rendészeti szolgálatot. Parancsnoka Blumenthal Norbert sorhajóhadnagy volt (századosnak megfelelő rendfokozat), aki 1919 júniusában a „Szamos“ monitoron parancsnokolt. (A „Szamos“ monitor és a „Compó“ őrnaszád nem csatlakozott az ismeretes 1919. június 24-i tengerész-ellenforradalomhoz.)

Érdemes még megemlíteni, hogy amikor Molnár Miklós, Kassa szociáldemokrata kor- mánybiztos-főispánja december második felében Böhm Vilmos hadügyi államtitkártól csapatokat kért Kassa védelmére, és Böhm csak a tengerészkülönítményt tudta rendelkezésre bocsátani, Molnár inkább lemondott erről a segítségről, mert ezt a matróztársaságot pozsonyi szereplése miatt hasznavehetetlennek és kétes megbízhatóságúnak tartotta. Félt, hogy dezorganizálják az ottani katonaságot, és zaklatni fogják a lakosokat.

December 1-én nyugállományba vonultak a Pozsonyban élő tábornokok, éspedig Scharitzer György gyalogsági tábornok, a Mária Terézia-rend lovagja, Cvrček Ferenc és Czitó Károly altábornagy és Szivó Sándor vezérőrnagy. Ez azzal a rendelettel volt összefüggésben, amellyel a Károlyi-kormány Böhm Vilmos államtitkár kezdeményezésére a tábornokokat nyugalomba küldte. Az új katonai kerületi parancsnok nagyjókai Farkas Vince ezredes lett, akiről az egykorú lapok megemlítették, hogy a háborúban a 73. honvéd dandár parancsnoka volt, s részt vett Durazzo és Brassó elfoglalásában.