Irodalmi Szemle, 1968

1968/9 - Egri Viktor: Agnus Dei (Regényrészlet)

Agnus Dei

Jankó, a szlovák fuvaros fia és Heini, a szegény zsidófiú egy udvarban laknak. Jankó gyerekes kíváncsisággal és idegenkedéssel vegyes csodálattal figyeli a zsidócsalád, számára érthetetlen belső életét, s később összebarátkazik Heinivel. A zsidókkal szembeni idegenkedése azonban megmarad benne, s a fasizmus előretörése idején, Tiso Szlovákiájában gyűlöletté és megvetéssé nő. Az események alakulása, az élet szembeállítja egymással a két gyerekkori barátot, s Jankó gárdista, s ezzel Heini halálos ellensége lesz. Emberi ellentétük és tragédiájuk részleteiben két szembenálló világ kibékíthetetlen ellentéte rajzolódik elénk.

HEINI:

A tétlenség nem tett Jót apámnak. Konyhánk sarkában az ablak alatt ott volt háromlábú, homorú ülőkés suszterszéke, kisasztala a szerszámjaival, de ez a kis foltozás, talpalás nem volt kedvére való munka. Elmúlt az az idő, és nem jön vissza többé, amikor letérdelhetett a rendelők lába elé, hogy mértéket vegyen. Nem válogathatott a cserzett, finom bőrök között, s nem ügyeskedhetett, hogyan hasznosíthatná hulladék nélkül kvadrátjait.

Írtam Alinak, orvos fivéremnek, hogy látogasson egy ünnepnapon haza, ae az apa ne is sejtse, hogy miatta jött.

Apánk meztelen teste zavarba hozta őt, az orvost, aki naponta meztelenseget látott. Apa is zavart volt és meghatódott. Ha idegen orvos vizsgálja, úgy vette volna, mint valami szükséges rosszat. De az ő ágyékából szakadt fia kopogtatja a mellét, figyeli a szíve zörejeit, s nyomkodja mindenfelé, ahol a fájdalmak fészkét gyanítja, és nézi, szigorú szemmel nézi, milyen gyenge és férfiatlan.

Oly gyámoltalanul feküdt a pamlagon, mint egy megrémített gyerek. Sovány volt, a mellkasa beesett, vállcsontjai kidudorodtak, szinte átütötték sápadt bőrét. Ali kérdéEgri Viktor

(Regényrészlet)