Irodalmi Szemle, 1968

1968/9 - Duba Gyula: Ötven év

azt, visszahat az erősre. A szlovákiai magyarság, létproblémáiból kiindulva más gondolatot, mint a szocialista nemzetköziség gondolatát, nem képviselhetett, és a jövőben sem képviselhet. S ilyen értelemben a szlovákiai vox humana nem jelszó többé, de önkifejezés. Nem program, de determináló valóság. Történelmi tanulságunk: adottságaidnál fogva nem is lehetsz más, mint a vox humana gondolatának hordozója, szlovákiai magyar! Ez létérdeked.

Ötvenéves történelmünket új nemzetiségi alkotmánytörvény teljesíti ki. Kimondja: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ... a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama ..Törvényes jogokat biztosít. Első szilárd pont a talpunk alatt, melyre építeni lehet. Amelyre építenünk kell. Mert a törvény csupán kerete az emberi együttélésnek, valósággá akkor válik, ha emberi tartalommal töltjük meg. Akkor élni és hatni kezd. Számunkra nem közömbös, hogy milyen tartalommal telik meg a nemzetiségi alkotmánytörvény. Éppen ötvenéves történelmünk biztosítja a jogot, hogy a törvény olyan tartalommal teljen meg, mely nemzetiségi létünk biztosítéka lesz. Valószínű, hogy ezért még harcolnunk kell. Az erkölcs érvényesítése a társadalmakban mindig küzdelemmel jár.

Rozanits Tibor: Gólyák, hidegtű, 1967