Irodalmi Szemle, 1968
1968/8 - HAZAI FÓRUM - Kovács Győző: Polgári ízlés Kazinczy nyelvművelő törekvéseiben
Kovács Győző polgári ízlés Kazinczy nyelvművelő törekvéseiben „Kazinczy nem vala legelső, nem is egyetlenegy, ki a nyelvvel történt nevezetes fordulást keidé és eszközlé. De övé a dicsőség, hogy ízlést párosított igyekezeteivel, hogy dolgozásait érzelmei hevével el tudta önteni, s hogy a régiség tudományát, mit Baráti Szabó keresett s ami Révait naggyá tévé, teljesen méltányló. Csak így, s csak neki lehetett hatalmában olyan széles terjedtségü befolyást szerezni, s oly közönséges erővel hatni a nyelvre és írókra: mint nem még ez ideig senki más..Egy évvel Kazinczy halála után, 1832-ben, Kölcsey körvonalazta így, máig ható érvényességgel a széphalmi Mester érdemeit, meg is mutatva egyben a magyar nyelvújítás vezérének a magyar irodalomban betöltött helyét. A város, amelyben Kazinczy elkezdte írói tevékenységét: Kassa volt. Éppúgy kap fontos szerepet ugyané hely Batsányi életében is. Mindketten ebben a városban írták első nagy hatású műveiket. Batsányi itt vált, itt fejlődött a magyar irodalom első politikai költőjévé, Kazinczy pedig e városban alapozta meg hírnevét. Mint vetélytársak is e helyütt találkoztak először, s Itt is távolodtak el egymástól, hogy a Martinovics- perben, sorsuk különös iróniájaként, ismét együvé kerüljenek — a vádlottak padjára. Közös programjuk nem is volt, nem is lehetett többé, sem elvben, sem irodalmi felfogásban. Mindenkor sokkal közelebb álltak ahhoz, hogy megtagadják egymást különféle szempontú és indítékú okok miatt. Kétségtelen, hogy amikor — különböző időpontokban — Kazinczy és Batsányi Kassára került, Magyarországon a legátfogóbb jellegű társadalmi, politikai, ideológiai és irodalmi mozgalom a nemesi godolkozás irányította nemzeti megmozdulás volt. Ezt a gondolkozást és mozgalmat a felvilágosodás eszméi csupán módosították. A nemzeti eszme és a felvilágosult gondolkozás sajátos, a korban mindenképpen érthető és szükségszerű keveredése szabta meg a két író elveinek irányát és munkásságának jellegét. E kettő kísérte végig őket a jakobinus perig, sőt azon is túl, s anélkül, hogy bármelyik elvet — akár csak rövid időre is — megtagadták volna. A Martinovics-perből ránk maradt Védőiratában summázta Batsányi kassai irodalmi működését. Eszerint Kassára érkezése után rögtön hozzáfogott Orczy Lőrinc tanácsainak megvalósításához, „valami árkádiai társaságfélének“ megalapításához. A költő a leghitelesebb korabeli tanú arra, hogy a Magyar Museummal, s mi bízvást hozzátehetjük, az Orpheusszal „irodalmunk új korszaka kezdődött meg“. Batsányi sorai általánosságában és találóan jellemezték az 1780-as évek magyar irodalmát, a kultúrpolitika akkori képét. A két író életművében alaposan elmélyedve, * A kassai Kazinczy-napokon elhangzott előadás rövidített szövege.
