Irodalmi Szemle, 1968
1968/8 - Folyóirataink 1945 előtt
dalom és művészet a maga szakmabeliségén belül olyan (okot ért el, hogy alkalmas az emberiség szükségleteinek kielégítésére. El kell sajátítanunk a legátfogóbb tudományos, irodalmi és művészeti szakműveltséget. 3. A szükségletek és a szakműveltség kiegyenlítődése a kapitalista gazdasági és társadalmi rendszerben akadályokba ütközik. Támogatnunk kell a proletariátus harcát a kapitalista rendszer ellen az osztálytalan társadalomért, ahol az emberi szükségletek és a szakműveltség kicserélődése egyre magasabb fokra emelkedhetik, tehát az életstandard és a szaktudás növekedését vonja maga után. A szakintelligenciának a maga praxisa érdekében magáévá kell tennie a proletariátus élet- szemléletét, a marxizmust, tehát szocialistává kell válnia. 4. Meg kell határozni azt a taktikát, amellyel egy szakképzettségében korszerű, a csehszlovákiai magyarság szükségleteit ismerő, marxista felfogású magyar intelligencia már az adott körülmények között produktívvá válhat, s harcba léphet a kenyérért, munkáért és szabadságért a proletariátus oldalán. Konkréten ki kell tűznünk a fiatal magyar mérnökök, orvosok, tanítók, írók és művészek mozgalmainak programját. (A Sarló jegyében. A Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyagából.) AZ UJ KULTURA FOLYÓIRATA MEGJELENIK HAVONTA SZERKESZTI RARTA LAJOS Az Oj Szó negyedik számában írtam egy cikket „A kelet-európai parasztság tragédiája“ címmel, ahol néhány olyan gazdasági erővonalat rajzoltam meg, amely visszavonhatatlan kényszerűséggel vezet a kelet-európai parasztság fokozatos eladósodásához ... Az okok, amelyek a paraszttömegek eladósodását kiváltják, az egész kapitalista termelő mód strukturális bajaiból állnak elő, mindenütt azonosak, s csak kisebb vagy nagyobb eredményeikből ítélhető meg, hogy hol hatnak kisebb vagy nagyobb intenzitással ... Milyen méreteket ér el Csehszlovákiában ez az eladósodási folyamat? Ha e kérdés megoldását a szociográfia módszerével próbáljuk megoldani, akkor arról szerezhetünk tudomást, hogy Csehszlovákiának minden pontján, ahol mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, kisebb-nagyobb mértékben előáll az eladósodás ténye a gazdasági élet fenti ellentmondásai folytán. De ezeken az általánosságokon túl fontos annak a megállapítása is, hogy Csehszlovákia egyes területein milyen arányokat ér el e folyamat, s hogy milyen üzemkategóriáknál éri el mint gazdasági bomlasztó erő a legélesebb formáit. Dr. VI. Brdlik, akinek számításai a csehszlovákiai gazdasági élet jelenségeire vonatkozóan biztos számítási módszereinél fogva a legmegbízhatóbbak, az általános eladósodás mértékét a történeti országokban hektáronként 2000 Kč-ra, Szlovenszkón 1500 Kč-ra, Kárpátalján pedig valamivel többre becsüli 1000 Kč-nál. 1931. január 1. érvénnyel. Az eladósodás globális mértékét 34 milliárd Kc-ra becsüli. Az eladósodás folyamatának társadalmi hatására tehát megállapítható, hogy a parasztság legalsóbb rétegeinél éri el a nyomás legmagasabb fokát, s csökken a mező- gazdasági üzemek nagyságának az irányában. Oj társadalmi réteg alakul ki ezen a ponton, s ez a bankjobbágy, aki elvérzik a maga jobbágyságában. (Részletek Jócsik Lajos: A szlovenszkói parasztság tragikus pusztulása című írásából. Oj Szó, 1932/13 sz.) UJSZG
