Irodalmi Szemle, 1968
1968/6 - FIGYELŐ - Haltenberger Kinga: Kései beszámoló az esztergomi nyári egyetemről
cláját szokás emlegetni. Ogy mondhatnánk, hogy a kérdések valahol, a nagyobb távlatokat nézve is — összefüggnek. Idézzük Reháknak erre vonatkozó elgondolását: „Többé már nem Nyugat- Európa és Kelet-Európa érdekei és koncepciói ütköznek össze a kisebbségi kérdés nemzetközi szabályozásának módja tekintetében. Az egész világ távlatából tekintve a kisebbségi kérdés csak kisebb méretűvé és jelentőségűvé válik az égető kérdések általános sorrendjében, amelyek megoldást követelnek, hogy az elnyomás különféle formái legalább olyan mértékben kiküszöbölődjenek, hogy közvetlenül ne veszélyeztessék a békét. Ezért ma amikor igen intenzív a gyarmaturalmi rendszer felbomlásának folyamata, az önrendelkezési jog nemcsak különösen előtérbe jut, hanem különleges megvilágítást is kap, így van ez a nemzeti kérdéssel, az önrendelkezés érvényesülésének társadalmi tartalmával is . . .“ A szocialista államoknak — mint az Rehák László tanulmányából is kitűnik — elsőrendű kötelessége a nemzetiségi kérdés szocialista megoldása: ti. az államalkotó nemzet vagy nemzetek és a kisebbség újtartalmú kapcsolatának megteremtése. Jugoszlávia szocialista alkotmánya (az 1963-as alkotmányra gondolunk) példásan igyekszik megoldani mindazokat a problémákat, amelyeket a múltból súlyos örökségként kellett átvennie. Ennek a követelésnek jegyében alakult ki a jugoszláv elmélet és gyakorlat a nemzetiségi kérdésben (amely elmélet és gyakorlat a versailles-i kisebbségvédelmi rendszert alaposan megcáfolta): „A kisebbségek számára a legszélesebb körű jogokat kell nyújtani, a- melyeket a szocialista közösség nyújthat, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kisebbségek normális nemzeti életüket éljék a jugoszláv népközösség keretében. Más szóval, hogy hazánkban ne érezzék magukat kisebbségnek, hanem egyenjogú nemzetiségnek" (254. oldal; ez a megfogalmazás összhangban áll a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmányának 42. és 43. szakaszával). Ezeket a jogokat pedig úgy bizonyítják a jugoszláviai nemzetiségeknek, hogy a föderáció gazdasági stb. egysége fennáll, vagyis az államalkotó nemzeteknek, illetve országrészeknek viszonya föderatív alapokon nyugszik, ez azonban nem gátolja a gazdasági integrációt. Ogy véljük: ez igen fontos alapelv, amely hasonló természetű ügyek rendezésében kiindulási alapként szolgálhat — a megfelelő helyi stb. sajátosságok figyelembevételével. Nagyon fontos tanulmánynak tartjuk Rehák László kötetét: alapos és hatalmas jegyzetapparátusa egyként igazít el a jogi és politikai, elméleti és gyakorlati kérdésekben, múltban és jelenben nemzetközi könyvészeti stb. tájékozottsága és tájékoztatása igen alapos. A könyv jellegéről általában (amely egyben Rehák László szemléletmódjára is jellemző) elmondhatjuk azt, mit Dor- devé professzor írt a kötet előszavaként: „Dr. Rehák könyve bizonyos értelemben jellegzetes nemcsak a jugoszláviai kisebbségi kérdés állapotára és fejlődésére, hanem e kérdés tudományos taglalásának állapotára és fejlődésére is. Felöleli a nemzeti kérdés történetét főképpen a jugoszlávok lakta területekre vonatkozólag, elsősorban Jugoszlávia keretében ... A szerzőben — aki egy jugoszláviai nemzetiség tagja — megvan a bátorság és az erő, hogy elkerülje a kisebbségi kérdés taglalásában a kisebbségek részéről megszokott két végletet. Nem szolgalelkű a „többség“ iránt, s nem vakítják el a nemzeti kisebbség nacionalista kísérőjelenségei. Arra törekszik, alapjában véve sikerrel, hogy a valóságra vonatkoztatva ítélje meg az eszméket, szabadon, tárgyilagosan, s ezáltal mind kevésbé formai-ideológiai módon, mind kevésbé szűk látókörűen“ (7—8. old.). Megérett az idő arra, hogy szembeszálljunk az előítéletekkel, hogy magasabb rendű demokratizmus útján rendezzük a kelet-európai nemzetiségi problémákat. (Növi Sad, Fórum — 1967.) Kovács Győző kései beszámoló az esztergomi nyári egyetemről A Smena című szlovák ifjúsági napilap egyik tavalyi számában érdekes cikk jelent meg Memorandum az ifjúság zenei neveléséről címmel. A cikk a Szlovák Zeneszerzők Szövetségének III. üléséről tudósít, ahol a megbeszélések kö
