Irodalmi Szemle, 1968
1968/6 - DISPUTA - j-a: Két kérdés Dr. Ján Gronskýnak
j á két kérdés Dr. Ján Gronskynak Három esztendeje jött Pavel Kohout a következő ötlettel: ha nem lehet a hazai közélet állóvizeit másként mozgásba hozni, folyamodjunk a sötétség korában évszázadokon át gyakorolt módszerhez: rendezzünk egy képzelt ítélőszéket, amely megidézi és felelősségre vonja azt a csoportot — a mi esetünkben egy egész nemzedéket —, amely társadalmunk fejlődését megakasztotta. Érthető, hogy vádlóként — mint mindig — a türelmetlen s a múlttól érintetlenül maradt legifjabbak, a húszévesek nemzedéke fog fellépni. Persze, a közönség már akkor, két esztendeje, amikor a Spor (Per) a csehszlovák televízióban futott, megértette Kohout célját, és értékelte a szerző „önfeláldozó cselekedetét“. Hiszen nemcsak őróla, nemcsak nemzedékéről, az ideológiában és erkölcsben annyi változást megélt negyvenévesekről volt benne szó ... Kevesen tudják viszont, hogy a S p o r nyomán rögtön egy másik ötlet is kipattant, ezt azonban nem lehetett rögtön valóra váltani. A Sport a Porota (Esküdtszék) követte, s itt lényegében már valamennyi értelmiségi szakterületről összejöttek azok, akik ma nálunk a megújhodási folyamatot vezetik. Az ötlet születésénél öten segédkeztek: Branislav (a költő fia, a televízió szerkesz tője), Kinzl (a Zápisník szerkesztője), dr. Dytrych (pszichológus), Pavel Kohout (költő) — s az ötletet Tomsa rendező akarta valóra váltani. Esküdtekül az értelmiség 12 képviselőjét hívták meg — többek között Goldstücker professzort, Hanzelka és Zykmunt mérnököket, s a szlovákok közül dr. fán Gronský docenst, aki a prágai Károly Egyetem Jogi Karán a szocialista országok állam- és jogtörténetét adja elő. Dr. Gronskýval Prágában találkoztam, s néhány kérdést tettem fel neki. Először is a Porota sorsa érdekelt — miért nem hozták nyilvánosságra akkor a televízióban a Spor folytatását. A Porota útja valóban érdekes: az ötlet bábái összehívták a 12 esküdtet, és levetítették előttük a Ti zenkét dühös férfi című amerikai filmet. Ennek a filmnek is tárgyalás a témája — persze, ítélkezés egyetlen személy, egy gyilkossággal vádolt néger fölött. A szerzők — érthető módon — nem a téma analógiájára törekedtek, hanem az esküdtek viselkedésének hasonlóságára. Ezért vetítették a Porota spontán, közvetlen forgatása előtt ezt a filmet, amelynek egyik esküdtjét J. Voskovec alakítja. Mint az amerikai filmben, úgy itt is az egyén sorsánál mélyebb és tágabb a probléma: az ifjúság, a demokrácia, a szabadság kérdéseit firtatja, s ezeket az esküdtek inkább aforizmák, mint szigorú ítéletek formájában vitatják meg. A Porotá- ban sem az egyén ellen folyik a per. Az esküdteknek három kérdésről kellett spontán módon vitatkozniuk: 1. Jogos-e a középnemzedék ellen emelt vád? 2. Kimerítő-e a védelem? 3. Bűnös-e egyáltalán ez a nemzedék? Hol vannak a bűnösök? Három teljes napon át vitatkoztak az „esküdtek“ a prágai Nemzetgyűlés épületében, három napon át berregett a két guruló kamera, amely az esküdtek friss, közvetlen disputa
