Irodalmi Szemle, 1968

1968/4 - DISPUTA - Fukári Valéria: Jegyzetek a fiatal szlovák prózáról (1961—1967) I.

lényeges összekötő vonásnak és viszonyítási alapnak. Ezért marad a vizsgálódás körén kívül a korban idősebb, de íróként ugyancsak 1956 után indult Ťažký prózája, amely épp az író háborús tapasztalatai folytán nem hozható a fiatal írók munkásságával közös nevezőre.

Andrej Chudoba azzal a ritka tulajdonságával tűnik ki, hogy fiatal prózaíró társaival szemben, akik olykor szándékoltan is vajmi keveset törődnek stílusuk, nyelvük csi- szoltságával, és a különféle szerkezeti és technikai manipulációkat messzemenően előnyben részesítik, ő szűri, válogatja, műveli az írott szót. Közölnivalója mégis torz, mert koncepciójában és belső formájában is dagályos, idomtalan.

Chudoba 1958-ban — két évvel Rúfus után — versekkel kezdte a pályáját. A Mladá tvorbában is először versei és karcolatai jelennek meg. Későbbi prózájára is jellemző, amit Mináč annak idején verseskötetéről megállapított: „...általában sikerül összekevernie a jót a rosszal, a banalitást a felfedezésként ható mondanivalóval; régi dolgokról beszél, és javarészt a régi módon."1

Első prózai kötete 1962-ben jelent meg Pozsonyban. (Kde pijú dúhy; Szivárványok kútja címen magyarra is lefordították.) Ezt követte az 1965-ben Besztercebányán kiadott Üres udvar (Pustý dvor) és az 1966-ban Pozsonyban megjelentetett Miesto pre dvoch (Hely két ember számára). Mindhárom könyve két-két kisregényt tartalmaz.

Chudoba világfelfogása, írói ars poeticája pusztán érzelmi alapú. Egyik versében mondja: aki nem a szivével érzékeli a világot, az tanácstalanul áll az élet bonyodalmai előtt, és haszontalanul él. Ez a szívvel-érzékelés a mai kétkedő, tárgyias, racionális és más hasonló irányzatok közepette jelent valami „új“-at is, valami újra felfedezést, de csak úgy, ha a szerző képes az érzelmekbe vetett hitének a művi megjelenítésben hitelt szerezni. Chudoba azonban a múlt század és a századelő szlovák irodalmi hagyományain nevelkedett, s kiváló stiláris képességeivel olyan agyonbonyolított, látványos érzelmi világot igyekszik kikeverni, ami előtt valószínűleg az élet állna meg értetlenül.

Kisregényei mind visszaforgatott történetek. A múltjukba néző vagy mások visszaemlékezéseiben felidézett hősök életének egy-egy sorsdöntő szakasza pereg le bennük. A történetek helyszíne (kettő kivételével) egy-egy dél-szlovákiai falu vagy tanya, mozgatója pedig kizárólag e három tényező: család, természet és szerelem.

Chudoba elbeszéléseinek szerkezete — hála a szerző jó nyelvérzékének és költői modorának — rendszerint az érzelmi viharokat jól előkészítő atmoszféra-keltéssel indul, de a történet felénél lassan megváltozik az összhatás, disszonáns hangok törnek fel, majd eluralkodnak, és megrontják az előadás menetét, Az eredeti hangot, a kezdet szuggesztív hatását végül már csak egy-egy szólamtöredék őrzi: a hősök álmai, ábrándjai, egy-egy belső monológ, természeti kép.

Mi történt? Chudoba képzelete torzító túlzásokba merészkedett. Bármennyire csak az érzések világába szeretne bennünket vezetni, az érzelmek rajza nem mellőzheti az értelem rendező munkáját, az alkotásnak ezt a szintén lényeges elemét. Ez Chudoba kisregényeinek lényeges hibája. Hőseiben, szenvedélyes megszállottságuknak megfelelően, igen sok belső esemény zajlik, ugyanakkor a szerző a külső eseményeknek akkora s oly célzatosan megszervezett halmazát zúdítja rájuk, hogy ez így nemcsak hihetetlen, de a kétféle eseménysorozat egyszerűen kizárja egymást. Artistamutatvány lesz belőle.

A legkáprázatosabb eseményszövést a Pustý dvor című kisregény nyújtja: a képzelet tűzijátéka ez; Chudoba itt mindent pontosan kiszámított, s a lángoló szenvedélyek, babonás hiedelmek, az egész tarka eseményforgatag elképesztő iramban mind egy villámcsapásra zajlik le.

Tisztábban, visszafogottabb hangon szólnak a Galagonyaliget (Mukyňový háj) és a Hely két ember számára (Miesto pre dvoch) történetei. De az ellenőrző ősz, az érzelmi rendezés hiánya ezekben is eleget rombol: (időzített fordulatok, az elbeszélés teletűz- delése rejtelmes sejtetésekkel, amelyek aztán sorra szépen teljesülnek stb.). Tehát mindaz, amit Chudoba világlátása, írói programja és nyelvi készsége előlegez, eddig csak töredékeiben valósult meg.

Az viszont, hogy kisregényeiben az emberi lét társadalmi, történelmi kísérőjelenségei

— szórványos kivételektől eltekintve — alig kapnak szerepet, nem minősíthető hiányosságnak. A hősök helyzetéből, érzelmi viszonyulásaikból ered, hogy visszaemlékezé7. Lásd Mladá tvorba 1958