Irodalmi Szemle, 1968

1968/4 - DISPUTA - Ankét: A magyar értelmiség helyzete és fejlődési távlatai Csehszlovákiában II.

Mi, a mai 30—32 évesek tagjaikhoz viszonyítva az idősebb nemzedék vagyunk. Amikor a klubmozgalom létrejött, mi az eszmélkedésnek már azon a fokán voltunk, hogy a klub nem hatott ránk. Ezeken a fiatalokon azonban rajta lesz a klubmozgalom jegye. Mi annak idején a folytonosságról beszéltünk, amely előttünk megszakadt, s ezért mi a semmiből indultunk. Érdekes, hogy ők is a semmiből indulnak, pedig mi itt vagyunk mellettük. Űk sem érzik az előttük járó nemzedéket, tehát bennünket. Mi is hibásak vagyunk abban, ha tanácstalanok. A Sarló valamennyi nemzedéket összefogta. Az együttműködés módját nem látom pontosan, csak konstatálni szeretném az adott helyzetet: nem járunk közéjük.

Mácza Mihály: S miért nem? Hiszen a vágsellyei klubba hatvanévesek is járnak.

Dobos László: Szerintem elsősorban az ábécét kell tisztáznunk, anélkül nem megyünk semmire. Kérdés, hogy a klub védekező mozdulat volt-e ötvenhétben, ami akkor érthető volt, vagy egyszerűen az emberi közösség keresése? Vagy több ennél?

Duray Miklós: A prágai diákkör olyan indítékokból született, mint, mondjuk, a ghanai diákok találkozásai Pozsonyban: az egy vidékről származás hozta össze őket. A pozsonyiakat valami több. Az volt a cél, hogy az egy nyelvi kultúrájú, de különböző főiskolákon szétszórt diákok összejöjjenek, megismerkedjenek egymással és egymás problémáival is.

Mácza Mihály: A klubmozgalom nem Prágával indult, hanem Pozsonnyal.

Duray Miklós: Ez igaz, hiszen a pozsonyi klub megalakulása után, a pozsonyiak segítségével, egyetlen év alatt 6 vidéki klub alakult.

Dobos László: Mi itt azokat a szilárd pontokat keressük, amelyekre építeni, támaszkodni lehet, s amelyekből gondolatsorok indulhatnak. A kérdés: lehet-e a klubokból az egész értelmiséget átfogó mozgalom? Szóba került a „kifelé hatás“. Kérdés, van-e olyan erő az itteni magyar szellemi életben, amely „kihatásában“ is számottevő lehet. A másik probléma: a Sarló kereste a kapcsolatot az akkori magyar mikrovilágon belüli mozgásokkal is. A szellemi zűrzavarban próbált kapcsolatokat, kontinuitást keresni. Az itteni magyar szellemi élet nagy, talán végzetes hibája, hogy — sokszor rajta kívül álló okokból — képtelen az érintkezési pontokat megtalálni, sőt, még a saját mozgásán belül is képtelen a folytonosságot — mint Tőzsér fejtegette — biztosítani. Képtelen egységes mozgássá alakulni.

Mácza Mihály: Nem véletlen, hogy a klub is kapcsolatokat keres, s az sem véletlen, hogy éppen olyan emberekkel, akik az elmúlt évtizedekben nem kompromittálták magukat, akik önállóan, tisztán gondolkodtak (Fábry, Szabó Gyula, Németh László, Illyés Gyula). A mozgalom hatóerejéről szólva látnunk kell, hogy az általános műveltségű értelmiség már kialakult, számításaink szerint mintegy

32.000 az érettségizett fiatalok (magyarok) száma, tehát eljött az ideje, hogy ez a réteg szervezetileg is éljen.

Kardos István: Tehát a magyar szellemi élet integrációs lehetőségeiről van sző. Arról, hogy a klubmozgalom kiterjedjen, nagyobb csoportokat is átfogjon.

Mácza Mihály: Igen, erről van sző. Erre azonban a klubmozgalom egymaga nem képes. Ehhez intézményeket, kutatóközpontokat kell teremteni, ahol az értelmiség majd gyümölcsöztetni tudja a tudását.

Dobos László: Állandóan kerülgetünk egy kérdést. A Sarló ellenzéki mozgalom volt valamivel szemben. Kérdés, hogy a klubmozgalom, amely alapjaiban egy kicsit a Sarlót idézi, képes-e egy ilyen pozitív ellenzékiségre?

Tőzsér Árpád: Mivel szemben?

Kardos István: Minden ostobasággal, minden maradisággal szemben. Csakis az ellentétek harca kényszerítheti ki a haladást.

Tőzsér Árpád: Az imént azt fejtegettem, hogy a csehszlovákiai magyar szellemi életből kiesett egy láncszem. Most azt halljuk, hogy a klubosok is keresik a kapcsolatot, hogy „tiszta emberek“ felé fordulnak. Ha ebben valami tisztaságigény dolgozik, akkor rendben van. Én azonban valami mást érzek benne: teljes inkonkrétságot. A keresett példák a legkevésbé elkötelezők számukra, mintha magát az istent választották volna példaképül. Távol állnak tőlük. Fábryt, Németh Lászlót, Szabó Gyulát, Illyés Gyulát gondolatokra kellene váltaniuk. Ezek a nevek