Irodalmi Szemle, 1968
1968/4 - A Szlovákiai Írószövetség magyar szekciója vezetőségének álláspontja
progresszív szerepet játszottak az ország életében. Ennek ellenére — az 1938- as események reakciójaként — az itteni magyarságot sommásan és kollektíve felelőssé tették a köztársaság feldarabolásáért, és ez a kollektív vád olyan alapvető dokumentumokban is kifejezésre jutott, mint a Kassai Kormányprogram. Követeljük e mai napig hivatalosnak tekintett, kellőképpen és nyilvánosan nem korrigált álláspontnak a revideálását, a kollektív vád alapján ártatlanul sérelmet szenvedettek rehabilitását, a magyarság 1945—1948 közti jogfosztott- sága ellen tiltakozók pereinek felülvizsgálását, az 1945—49 között hozott jogfosztó rendeletek következtében előállt anyagi károsodások megtérítését. Szükségesnek tartjuk a reszlovakizáció hivatalos és nyilvános anullálását, a magyar nyelvterületen megváltoztatott helységnevek visszaállítását, a magyar lakosság viszonylatában beállt indokolatlan burzsoánacionalista vádak elítélését. A csehszlovákiai magyarság a szocialista építés folyamán több alkalommal is fényesen bebizonyította politikai érettségét, állampolgári kötelességeit példásan teljesítette, s ennek alapján az egyenrangú igényével kér részvételt a köztársaság népeit megillető jogok élvezésében és gyakorlásában. V A közelgő választás a csehszlovákiai magyarság életében is rendkívUl fontos politikai esemény. Társadalmi életünk demokratizálódása szempontjából fontosnak tartjuk, hogy aktívan vegyünk részt a választások előkészítésében. Tekintettel arra, hogy a megújhodási folyamat a mi életünkben viszonylag megkésve érvényesül, a mi szempontunkból különösen szükséges a választások elhalasztása. Véget kell vetnünk annak a politikai gyakorlatnak, amely a magyarság közéletében folyamatosan a funkciók szükséges rotációjának mellőzésével a konzervatív nézetek hordozóinak biztosított túlsúlyt. Hazug az az állítás, mely szerint a jelenleg funkciókban levőkön kívül a magyarságnak nincsenek politikai és közéleti szerepre alkalmas személyiségei, s e téves állítás következtében gyakran előfordul, hogy a felelős helyekre magyarok helyett olyan más nemzetiségűek kerülnek, akiknek egyetlen kvalifikációja a magyar nyelv ismerete. Közéletünk demokratikus megújhodása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy mindazok a közéleti tényezők, akik megalkuvásukból s passzivitásukból eredően sem politikailag, sem erkölcsileg nem álltak hivatásuk magaslatán, ne vehessenek tovább részt a közélet irányításában. Kérjük, hogy a választásokat előkészítő és lebonyolító bizottságokban a magyarság képviselői is megfelelő számban vegyenek részt minden szinten. A szlovák nemzet eddigi története során számtalanszor tapasztalta, mit jelent elnyomottnak, alárendeltnek, kisemmizettnek lenni. Most, amikor eljutott ahhoz a lehetőséghez, hogy önálló nemzeti létét teljes mértékben kibontakoztassa, bízunk abban, hogy történelmi hivatásának magaslatán fog állni, és a vele együtt élő nemzetiségek államjogi helyzetét a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenrangúságának, önrendelkezésének és önigazgatásának elvei alapján rendezi. Az az elv, amit Ľudovít Štúr több mint száz évvel ezelőtt fejezett ki, máig hatóan érvényes: .. Nem az a boldogság, ha mások rovására emelkedünk fel és másokat elnyomunk, hanem az, amikor együtt élhetünk másokkal, s azok ugyanolyan boldogok, ugyanolyan elégedettek, mint mi vagyunk!“
