Irodalmi Szemle, 1968
1968/3 - FIGYELŐ - Egri Viktor: Olvasónaplómból
dául gyakran hajszálpontos másai, szinte tükörképei a magyar összecsengések- nek. Sokszor remekelt a tisztán hangtani, akusztikai hangulatkeltés páratlanul hű érzékeltetésével is. Mivel az Irodalmi Szemle olvasói közül aligha Ismerik sokan az ukrán nyelvet, nincs módunk arra, hogy Skrobinec fordítói módszerének ezeket az erényeit példákkal illusztráljuk. Jegyezzünk meg csak egyet. Pándi Pál ezt írja Az apostolról: „A hős sorsa által felkorbácsolt indulatok nagyon is aktuálisak, nagyon is forrőak, ezért is válik uralkodóvá Az apostolban a lírai elem, s líra és epikus között nincs mindvégig egyenletes belső harmónia. Az indulatok szétfeszítik a történet keretét. Fontosabb a költő számára az, amit a történettel gondolatilag, érzelmileg ki akar fejezni, mint maga a történet. A beállítás, színezés, a tónus megannyi hordozója Petőfi személyes és aktuális indulatainak, s ezek az indulatok néhol fellázadnak az ellen a közvetettség ellen, amelybe az epikus jelleg kifejezésüket kényszeríti“. Ha a fordítónak célja volt, hogy Az apostolnak ezt a jellegzetességét az ukrán fordításban is a lehető legjobban érzékeltesse — akkor célját messzemenően el is érte. Skrobinec szövegéből pontosan ez a sajátos atmoszféra árad, az epikai és lírai hatású ábrázoló eszközöknek ez a jellemző párhuzamos hömpölygése, olykor egymásra torlódása. A fordítónak Az apostol tolmácsolásánál is módja nyílt a tőle megszokott hangtani bravúrokra, amelyeket már szinte keresünk a fordításaiban. Az elmélyülő olvasók megfigyelhették, hogy mikor a költő Szilveszter sorsának sivárságát érzékelteti, tudatosan nemcsak nyelvi dísztelenségre törekszik, hanem ehhez bizonyos hangfestő eszközöket is igénybe vesz. Szinte kong ezekben a sorokban a kietlen egyhangúság. A fordító is észrevette Az apostolnak ezt a jellegzetességét, és tolmácsolásához megtalálta a megfelelő ukrán hangtani eszközöket. Egy példa: A mű első versszakában Petőfi a „kibérelt lelkiismeret“- tel a fekete világ kietlenségét az e hang halmozásával érzékelteti. Skrobinec kissé fordít ugyan a dolgon, és az o hangra építi első versszakát — de az eredmény pontosan ugyanaz a kietlen, szürke kopogás, mint az eredetiben. Mint mondtuk, a Vszeszvit a művet csak szemelvényesen közli, az ukrán olvasó azonban így is többé-kevésbé teljes képet kap Az apostolról — a kihagyott részeket lakonikus, de a lényeget gondosan megírt összekötő szövegek hidalják át. A mű egészének megértésében a fordító előszava is nagy segítséget nyújt, vázlatosan bemutatja a szerzőt, méltatja a mű irodalomtörténeti jelentőségét, ismerteti a történelmi körülményeket — az ukrán irodalom rokonítható alkotásaival is párhuzamba állítja, s ezzel az olvasó számára még könnyebbé teszi a tájékozódást. Az apostol bemutatása a Vszeszvitben a magyar-ukrán művelődési kapcsolatoknak jelentős eseménye, s ezek után még nagyobb érdeklődéssel várjuk a teljes fordítás könyv alakú megjelenését. Balla László (Ungvár J Olvasónaplómból Esztendőkkel ezelőtt erősen megragadott Ny. K. Csukovszkij Balti égbolt című regénye, amely rendkívül izgalmasan és érdekesen egy repülőszázad pilótáinak és hozzátartozóiknak sorsáról adott hírt. Olvasása közben felmerült bennem egy repülőút emléke; Helsinkiből jövet fentről, ezerméteres magasságból úgy figyelhettem meg Leningrádot, mint a regény hősei, s kiszállva a repülőgépből láthattam a gránátverte tölcséreket, a felhasogatott földnek még be nem hegedt sebeit, a hősiesen ellenálló város szenvedéseinek tanújeleit. A pulkovói csillagvizsgáló közelében elterülő kis parkban járva szinte személyes élményemmé vált a regény mondanivalója, s talán a fehér törzsű nyírfák, a vastól és tűztől kopárrá tarolt föld, a romok emléke tette, hogy nem tudtam hűvösen lemérni Csukovszkij nagy sodrú könyvének pozitívumait és rámutatni egy-egy szakaszának riportszerűségére. Csukovszkij nyolc esztendeig birkózott a hatalmas élményanyaggal, amíg nemcsak adatszerű hűséggel, krónikás pontossággal, hanem a művészi igazmondás igényével sikerült tanulságos képet adnia a helytállás hőseiről. Szüksége volt erre a távlatra, hogy meglássa az ellenállás történetében a lényeget, és helyesen emelje ki a repülős közösség ábrá
