Irodalmi Szemle, 1968
1968/3 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Merényi Gyula
új kiadásban, kiegészítve Ramuz Cirque című írásával: Üldözött vad — Cirkusz. Fordította ft* a bevezető tanulmányt irta Gyergyai Albert. Budapest, 1957. Magvető (Világkönyvtár) és Magvető K.K. (Kiskönyvtár). Adám és Éva (Adam et Éve). Regény. Fordította Gyergyai Albert. Budapest, 1945. Révai. Rémület a hegyek között (La Grande Peur dans les Montagnes). Regény. Fordította Gombos László. Budapest, 1947. Athenaeum könyvek. Aíine. Fordította és az utószót írta Gera György. A nagy-nagy Sondrebond-i háború (La Grande Guerre de Sondrebond). Fordította és az utószót írta örvös Lajos, Budapest, 1964. Magyar Helikon. Ugyancsak Örvös Lajos Ramuz válogatott novelláit készül közreadni. A szlovákok (különösen Jozef Félix) és a csehek is szép számmal adtak ki Ramuz-fordításokat; ezeknek bibliográfiáját könnyű lenne összeállítani. A tanulmányban előforduló francia idézetek magyar fordítása: „Mégis szükségem van a földre (ti., amelyen a lábam megvethetem), mert különben elveszettnek érezném magam.“ „A teljességet kell megragadnunk mindabban, ami annak csak jelentéktelen része.“ „Azt szeretném, kedves Uram, ha nem pazarolná túlságosan idejét jelentéktelen személyemre,, amely — erről biztosíthatom — a leghatározottabban érzi — és napról napra jobban — teljes, elégtelen voltát. Ez az érzés nagyon is akadályozta abban, hogy megadja Önnek a kívánt tájékoztatásokat, amelyekre szüksége lehetne. Annyival inkább, mert elég furcsa dolog esett rne$ vele, (akarata ellenére és tudtán kívül), egy vaskos könyvet adtak ki, amelyen a neve áll. Ez nagyon zavarba hozta. És így, kedves Uram, minden, amit tehettem, az, hogy megadtam címét a kiadónak, kérve őt, hogy küldje el Önnek a könyvet. A címe: »Pour ou contre C. F. Ramuz« Állásfoglalásokat tartalmaz.“ „A nem-hitelesség nyoma mindenütt: ez az, ami ellen tiltakoznunk és védekeznünk kell. ez nem könnyű... Fájdalom, Csehszlovákia messze van és kevéssé ismert — és ezért nem is tudom, jól követni azokat a megrázkódásokat, amelyeket az állampolgárság állandó változásai idéznek elő az emberi sorsokban, nevezetesen az Önében.“ Csanda Sándor Merényi Gyula Tehetséges, biztos formaérzékű költő. Korán elhunyt, nyomtatásban csupán két vet seskötete és egy drámája jelent meg. Részben Ady hatását tükröző szerelmi lírával jelentkezett: A parkban megborzongtak a gesztenyék S a nyárfák, hogy belesápadt a hold S a legvénebb varjú holtan lehullott. Valakinek kínzó, gyönyörű álma volt. Az utcán szívdobogva megállt a szél. A gázlángok lelkendezve égtek. Rejtelmesen megkondult egy harang. Megbocsájtattak ódon, néma vétkek:... (Lea érkezése^ 1894-ben született Kassán, ott járt iskolába is, később a bécsi kereskedelmi akadémián folytatta tanulmányait. Húszéves korában (1914-ben) a harctérre került, megsebesült, majd beteg tüdővel tért haza. A háború után újságíró lett. Kezdetben a Kassa;; Újság, később a Kassai Naplő, s végül a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. 1925- ben halt meg Prágában. Kassán két drámáját Is előadták, de nyomtatásban csak egy jelent meg, a Korona! és dollár (1922). Verseskötetei: Rosa Mystica (1920), A halál alléja (1921). Lírájában
