Irodalmi Szemle, 1968

1968/3 - DISPUTA - Ankét: A magyar értelmiség helyzete és fejlődési távlatai Csehszlovákiában

Társadalmi fejlődésünk fontos szakaszához értünk: a csehszlovákiai magyar értelmiség önmagára eszmél. Ezért szerkesztőségünk szükségét érzi, hogy külső munkatársak bevonásával megvitassa az értelmiségünk helyzetével, aktivitásával, valóságképével, felkészültségével összefüggő kérdéseket. A meghívottak (Kardos István, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás adjunktusa, Duray Miklós, egyetemi hallgató, a József Attila Ifjúsági Klub tagja, Csizmár Miklós, a pozsonyi rádió magyar irodalmi osztályának szerkesztője, Mácza Mihály, a Csemadok Központi Bizottságának előadója s szerkesztőségünk részéről Dobos László, Kon- csol László és Tőzsér Árpád) beszélgetésünk során a következő kérdéseket vitatták meg:

1. Az elmúlt két esztendőben megjelent néhány szociológiai felmérés. Nem véletlen, hogy e kutatások elsősorban értelmiségünk helyzetét és társadalmi aktivitását vizsgálják. A kezdet szórványos próbálkozásai helyett szükségét érezzük egy átfogóbb szociológiai kutatóprogram kialakításának. A kérdés: Milyen társadalmi-szociológiai problémákat kellene felölelnie egy ilyen programnak?

2. Melyek azok a társadalmi, történelmi, szociális determinánsok, amelyek a csehszlovákiai magyar értelmiség kialakulását és etikai magatartását a jelenben, de főleg a jövőben meghatározzák és befolyásolják?

3. Kimutathatók-e értelmiségünk nemzeti jegyei? Az egyre inkább racionali- zálódó társadalmi viszonyok közepette nem romantikus-anakronisztikus-e az értelmiség nemzeti jellegének hangsúlyozása?

4. Sokat vitatott probléma értelmiségünk összetétele, műveltség és foglalkozás szerinti rétegeződése. Alacsony a műszaki értelmiségeink száma. Magyarázható-e csupán ezzel a csehszlovákiai magyar értelmiség viszonylagos passzivitása, a „nemzeti gondoktól“ való elzárkózás?

5. Az első Csehszlovák Köztársaság magyar értelmisége (Sarló) igyekezett kapcsolatot teremteni és tartani a társadalom munkás- és parasztrétegeivel is. Ezzel mintegy felismerte és biztosítani kívánta a progresszív társadalmi mozgás belső egységét. Hogyan határozhatnánk meg értelmiségünk és a többi társadalmi réteg mai kapcsolatait?

6. Létrejöttek a csehszlovákiai magyar fiatalokat összefogó ifjúsági klubok. Mik voltak e mozgalom indító okai: a kisebbségben élő fiatalok ösztönös védekezése, a nyelv, a nemzeti hovatartozás vagy egy progresszív program kényszere?

7. Szükség van-e értelmiségi fórumra, mely egyesítené az értelmiség valamennyi rétegét, mint pl. annak idején a Sarló emlékezetes kongresszusa?

disputa