Irodalmi Szemle, 1968

1968/3

A Tatran Könyvkiadó legújabb kiadványai Gál Sándor: Nem voltam szent Gál Sándor ezúttal elbeszélésekkel lép elénk, és mindjárt érett prózaíróként mutatkozik be. Az igényesen megírt novellák — a hagyomá­nyos forma keretei közt maradók csakúgy, mint a formabontók — friss, korszerű tarta­lommal jeleskednek. Ez a tartalom olykor si­vár, lehangoló, mint maga az élet, de az őszin­teség, ahogy az író önmagáról és nemzedéké­ről vall, hitelt követel és tiszteletet parancsol. A kötet új színt hoz a csehszlovákiai magyar prózába. Kčs 14.— Monoszlóy Dezső: Sivatag Monoszlóy Dezsőt az olvasóközönség jó ideig mint költőt tartotta számon. Első novelláskö- tetével (A villamos alatt) azonban már bebi­zonyította, hogy a szépprózának is hivatott művelője. Újabb gyűjteménye huszonegy no­vellát tartalmaz, melyeket tartalmuk, formá­juk, művészi színvonaluk a szlovákiai magyar próza értékes írásai közé sorol. Kčs 14.— Csanda Sándor: Első nemzedék Az ismert nevű szlovákiai magyar irodalom- történész ezúttal olyan témához nyúlt, amelyet összefoglalóan még senki sem dolgozott fel. A mű irodalmi arcképek sorozata. Külön tár­gyalja a lírikusokat, elbeszélőket, a dráma­írás, a publicisztika és az irodalomtudomány képviselőit. Az utolsó fejezetben tájékoztatja az olvasót a szlovákiai magyar irodalom 1945 utáni fejlődéséről. A könyvet képanyag egé­szíti ki. Fontos tartozéka — különösen a szakemberek számára — a gazdag irodalom- jegyzék. Kčs 21.— Fábry Zoltán: Stószi délelőttök A csehszlovákiai magyar irodalomnak európai rangot adó Fábry Zoltán új esszégyűjteménye a szellemi (elsősorban irodalmi) élet nagy te­rületét méri fel. Az Adyval foglalkozó első rész az „ősökön és rokonokon“, Csokonain, Ibsenen, Gorkijon, Tömörkényen át eljut az önálló kötet terveként régóta dédelgetett Ady igazáig. A második rész a Cantata profana című nyitánnyal Bartóknak, József Attilának, Gaál Gábornak, továbbá a Kanadai Magyar Munkás volt főszerkesztőjének, a gömöri szü­letésű Szőke Istvánnak, Balogh Edgárnak, Sí­pos Béla műépítésznek és Illés Bélának állít emléket. A továbbiakban Fábry új szlovákiai regényeket taglal. A negyedik részt elsősorban Masaryk magyar emlékének szenteli. A záró rész fókuszában a „világirodalom — világ­béke“ gondolata áll. Kčs 22.— Bárczi István: Tükör előtt A legfiatalabb csehszlovákiai magyar költő­nemzedék tehetséges tagjaként mutatkozik be első kötetében Bárczi István. Faluról indult, mint a legtöbb költőnk, hogy a városba érve elcsodálkozzon a világ dolgain, tájékozódjon, és megtalálja egyéni hangját. Az első ciklus­ban az otthon élménye dominál. A Lélek mé­lyén című részben az alapélmény kibővül, a költő már ítéletet is mond, és sajátos erkölcs és világnézet megteremtésére tesz kísérletet. Az utolsó ciklus címe: Kísérletek. Itt az él­mény és az ítélet összefogására, egy magasabb szintű valóságalkotásra törekszik fiatal líriku­sunk. Kčs 7.— Iva Hercíková: Öt lány a sarkamban Natasa féltékenyen és bánkódva figyeli, hogy barátnői elfordulnak tőle, s minden módon igyekszik visszahódítani őket a csoport másik erős egyénisége, Jirina hatóköréből. Az elfor­dulás okát is megtudja: az ő útja a lányok szerint egyenes, sima, mert szülei az ún. „új burzsoáziába“ tartoznak. A harc egy fiúval kapcsolatban éri el tetőfokát, akit a lányok maguk közt Hercegnek hívnak. Natasa nevé­ben Jirináék olyan levelet írnak neki, amelyre az csak megvetéssel válaszolhat. Végül termé­szetesen kiderül az igazság. Natasa és a Her­ceg közt igazi, kedves diákszerelem bontakozik ki, a lányok barátságáról azonban — bármeny­nyire fájlalja is Natasa — le kell mondania. Kčs 12.— Gyüre Lajos: Meditáció esőben Gyüre Lajos verseit csak lapok, folyóiratok hasábjairól ismeri a nyilvánosság, eddig még kötete nem jelent meg, adósságot törlesztünk hát, amikor első kötetét az olvasó asztalára tesszük. A költő a magyar hagyományok vilá­gában él, illetve onnan indulva más tájakra is eljut. Nemcsak látásmód és a lírává érlelt anyag tekintetében tágítja horizontját, hanem az újabb, sőt legújabb kifejezési formákat is egyre sikeresebben alkalmazza verseiben. Kčs 6.— Hana Belehradská: Az utolsó vacsora Egy prágai klinikán — ha akarom, körmönfont módon, ha akarom, egészen primitív módszer­rel — meggyilkolnak egy orvost. Eszerint a tettes lehet az orvosi testület vagy az ápoló- személyzet bármely tagja, bármelyik beteg, sőt látogató is, mert a gyilkosság látogatási napon történik. Kčs 14.— I a MAGYAR KÖNYVESBOLT (Bratislava, Michalská 6), a MAGYAR KÖNYVESBOLT (Košice, Leninova 21), valamint a SLOVENSKÁ KNIHA könyvesboltjai árusítják.

Next

/
Thumbnails
Contents