Irodalmi Szemle, 1968

1968/2 - FIGYELŐ - Fried István: Mária Vyvíjalová tanulmányai

szióhoz volt delegálva, mint a magyar kormány képviselője. Prónay Pál nem volt báró, mivel a Prónay családnak nem a bárói, hanem a nemesi ágából származott. Szamuely Tibort nem az ellenforradalmárok ölték meg, hanem az osztrák Lichtenwörth községben agyon­lőtte magát, amikor egy osztrák csendőr­járőr igazolásra szólította föl. (Erről osztrák forrás is tanúskodik!) A Zadra- vecz-naplóban hibásan Irt nevek mellett a jegyzetekben és a névmutatóban utalni kellett volna a helyes névre. Pél­dául Bozsó ezredes helyett Bozó, Bakó helyett Bachó, Potér helyett (lásd a 223. oldalt, a névmutatóban nem is szerepel) de Pottere. Ugyanakkor megtörtént, hogy a szövegben helyesen írt nevek a névmutatóban hibásan szerepeltek: így Goncrecourt Condrecourt-ra, Zsembery Zsembéryre változik, Lőrinczy és Sztra- nyavszky neve végén az ipszilon i-re cserélődik stb. A magunk részéről örömmel üdvö­zöljük a Magyar Történelmi Társulatnak azt a kezdeményezését, hogy az ilyen történelmi forrásmunkákat közzéteszi. Jó lenne azonban a kísérő szövegek el­lenőrzésére kissé több gondot fordítani. Dr. Fogarassy László Mária Vyvíjalová tanulmányai a szlovák nemzeti ébredés koráról A kelet-európai felvilágosodás kutatá­sának még igen az elején tartunk. A len­gyel, a magyar vagy éppen a szlovák irodalom e korának kiemelkedő képvise­lőiről itt-ott jelent meg monográfia, a kor eszméinek eredete, mozgási iránya, hatása, elterjedettsége azonban egyelőre felderítetlen. Ezen belül a szlovák-ma­gyar kapcsolatok kérdése külön hang­súllyal jelentkezik, hiszen sok esetben még azt sem lehet eldönteni, melyik iro­dalom vallhatja magáénak egyik-másik írástudót. Az eddigi kutatás a forrás kérdésére fektette a fősúlyt, s a kelet­európai nacionalizmust közvetlen német (vagy osztrák), esetleg francia és angol eszmékből vezette le. Hogy ezek az esz­mék jelentékeny módosulással, hangsúly­eltolódással a hazai hagyománnyal való összefonódottságban éltek-hatottak, arról csak az utóbbi időben vettünk tudomást. Éppen e téren igen fontosak Mária Vyvíjalová kutatási eredményei. A szlo­vák szerző elsősorban saját irodalma jel­legét kívánja meghatározni, de felfede­zései, adatközlései és következtetései mellett a magyar felvilágosodás-kutatást sem hagyhatja figyelmen kívül. Ezúttal három tanulmányának néhány problémáját próbáljuk elemezni. Ondre/ BoSáni (Historické štúdie XII., SAV, Bra­tislava, 1967. 63—88) című értekezése a neves szlovák klasszlka-filológus-termé- szettudós életútját mutatja be, a szlovák irodalmi nyelv kialakításáért s a szlo­vák nemzeti öntudat felébresztéséért ví­vott harcában. Michal Bosý a ideový vplyv Jenskej univerzity na rozhraní 18. a 19. storočia (Slovenská literatúra, 1967. 331—363.) című tanulmányában a szlovák irodalmi tudat németországi (jénai) gyökereit keresi, míg Vztah Ju­raja Palkoviča k národným emancipač­ným snahám maďarským (Historický ča­sopis, 1967. 345—364.) című művében már közvetlenül a szlovák-magyar kap­csolatokról szól. Különösen érdekes az, amit Palkovič és Széchényi Ferenc leve­lezéséről tudunk meg belőle. Vyvíjalová — a szlovák irodalomtudo­mány mai álláspontját magáévá téve — egységben látja a szlovák nemzeti moz­galomnak a XVIII. századtól kezdődő s talán 1848—49-cel záródó szakaszát: ez a nemzeti ébredés korszaka. Tanulmá­nyaiból mégis önkéntelenül adódik a differenciálás igénye: három tanulmá­nyának tárgyköre a racionalizmus, a fel­világosodás címszava alá illik. A tár­gyalt írók a nemzeti mozgalmak első szakaszában a goethei-schilleri irodalom kisugárzását fogják föl, s a neohumaniz- mus etikáját és esztétikáját szembesítik a hazai viszonyokkal. A kitűnő szerző bemutatja, hogy mind Palkovič, mind Bošáni, mind Bosý lényegében véve poli­hisztor, egyszerre művelője több (sok­szor egymással ellentétes) tudományág­nak. Ez is benne volt a kor levegőjében: gondoljunk Rumy Károly Györgyre, Tol- dy Ferencre vagy éppen a szerb racio­nalizmus képviselőire! De akármilyen tudomány keretein belül hallatják szavu­kat: alapvető céljuk a nép-, illetve nem­zetnevelés s a tudomány-népszerűsítés. A kelet-európai nemzeti ébredések közös sajátossága ez. Ekkor még inkább csak

Next

/
Thumbnails
Contents