Irodalmi Szemle, 1967
1967/8 - Kassák Lajos: Enteriőrök (versek)
enteriőrök Kassák Lajos Micsoda ház ez micsoda ház. Járom a lépcsőt kitaposott fokait megszorzom hússzal százzal ezerrel és az egész kezdődik elölről. Egy hideg kéz betakarja szemeimet. Érzem a szél hullámverését hallom hogy üvölt fájdalmában. Esténként az Ürdög és a Jóisten viaskodik a színpadon. Nem engednek ki karmaikból. Hiába kiáltom el a jelszót amely az igazság kapuját nyitja. Közben kihunynak a lámpák és ott maradok a porondon holtan. II Szőlőt termő föld a kihűlt vulkán lábánál. A tengerpart színes kavicsai boldogító időt ígérnek. Feleségem éppen most egy nyári kalyibára alkudozik. Tiszta levegőre a békesség szigetén. Ez az a hely ahova mindig is vágytunk és mindig csődbe jutottunk. Mindig csak oda jutottunk amit kitaláltam magunknak távol a hétköznapok való dolgaitól. A kikötő hídján mindig ott álltak a vámszedő hivatalnokok a fegyverek gyilkolásra készen és a szép fiúk és a megfertőzött prostituáltak. De most most feleségem karddal a kezében kész rá hogy nevünket felírja a táblára. Talán talán. Miénk lesz a hidegvizű kút ezer meleg színe a fénynek a jó szomszéd s a szelídített állatok hősége. A távoli horizonton virradni kezd. III Szenvedélyes készülődés a harcra és megalázkodás a végtelen előtt. Bogárkis lényem szálló porszem lényem amint megtörök és újból felemelkedem csupaszon körülbelül úgy ahogyan megszülettem. Elvégeztem a hajnali fürdést és munkához Iátok. Nem ismerem az édes pihenést a nevetés ingerét a becéző szavakat. A költészet szeszeit ízlelem áttöröm a szabályt elkerülöm a kikötőket. A szabad tenger utasa vagyok és szabadon halászok. Ő a fehér kardhalak barna delfinek a kék ég alatt hullámok dombjai és völgyei közt. Jézus velük táplálta a szegényeket s ezért ők a Megváltó ezüst jelei. Nagy víz te végtelen és kifürkészhetetlen elem. Belőled táplálkozik érzelmeim bozótja szavaim tartalmát te mosod fényesre. Fel hát a küzdelemre mondom enyém a mérkőzés gyönyöre a megbékülés győzelem után. i
