Irodalmi Szemle, 1967

1967/8 - Dobossy László: Kassák Lajos és szülőföldje

Májusban itt járt volna, ha betegsége és az orvos közbe nem láp. Maga helyett feleségét, üdvözlő levelét, verseit és grafikai munkáit küldte át Érsekújvárra. Az Irodalmi Szemle ünnepelni akarta, de a groteszk sors úgy kívánta, hogy ünnepeljük és gyászoljuk is egyszerre ezt az alkotója halálával, zártságában immár valóságosan is klasszikussá lett életművet.

Az alábbiakban Dobossy László budapesti egyetemi professzor érsekújvári előadását közöljük.

Dobossy László

Kassák Lajos a modern magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Mint költő, regényíró, esszéista és lapszerkesztő egyaránt olyan életművet hozott létre, amely szerteágazó gazdagságával, tartalmi és formai eredetiségével, főként pedig a mélységi összefüggések gondos föltárásával egyedülállóan nagyszerű monumentum irodalmunkban. Emellett azonban — annyi nagy szóművészhez hasonlóan — a teremtő emberi szellem egyéb megnyilvánulásaiban is részt vesz: festményeit ismerik és számon tartják mindenütt, ahol a modern törekvéseket komolyan értékelik, így mindenekelőtt Párizsban és itt, Csehszlovákiában; a zenével szintén számos ponton érintkezik életműve.

Legsajátosabb kifejezés! eszközének mégis főleg a költészet tekinthető; ez az a tengely, amely körül öntörvényű rendszerbe illeszkednek az egyetemes igényű kassáki életmű egyéb ágazatai. Általában is, de számára különösképpen a költészet jiyújt legtöbb lehetőséget az új lényeg művészi megfogalmazására, a kimondhatatlan kimondására, mindannak magasabb szintű kivetítésére, ami a közösségben élő ember lelke mélyén kifejezetlenül feszül s ami felszínre hozva és a szómágia varázsával megra- gyogtatva új értelmet adhat életünknek. Kassák szerint a költő olyan teremtő művész, aki „az élet millió, apró, általában összefüggéstelennek látszó mozzanatából: örömökből és bánatokból, a szerelem extázisából és a halálfélelem titokzatos érzéséből megalkotja a vers kifejező formáját, amely egyben törvények megdöntése és új törvények fogalmazása". (Anyám címére, 135. old.}

Az így értelmezett költészet nyilvánvalóan összegezője és egységesítője Kassák sokrétű művészi alkotó munkájának; „törvényeket dönt és új törvényeket fogalmaz"; Kassák Lajos életművének páratlan jelentősége abban van, hogy mindenkinél következetesebben, elsőként fejezte ki magyar nyelven az új viszonyt, amely körülbelül a század- forduló évei óta alakult ki az ember és a világ közt, megváltoztatva a termelő munkát éppúgy, mint az érzelmi kapcsolatokat. Kassák, aki munkásként közvetlenül érzékelte a folyamatot, a költészet nyelvén hitelesebben szólhatott róla, mint sokan, akik csak spekuláció után jutottak el annak fölismeréséhez, hogy a modern művészetnek az esztétikai elvek kidolgozása és a formai megoldások alkalmazása terére is lépést kell tartania az életkörülmények lényeges megváltozásával. A kassáki életműre elsődlegesen jellemző benső azonosulásból következik, hogy az elszigetelt egyén riadt borongásai helyett a közösségi ember bizakodó életérzése kap benne művészi kifejeződést, s aligha tévedek, ha azt hiszem, hogy épp e maradéktalan hitelesség okán tekinthető Kassák Lajos klasszikusnak, neíncsak a magyar irodalom, hanem az élő világirodalom távlataiban is.

Mégis, sajnálnunk kell, hogy a könnyen egyszerűsítő szellemi lusták Kassákról szólva szinte kizárólag a modern művészeti izmusok elfogadtatását és továbbfejlesztését emleKassák Lajos és szülőföldje