Irodalmi Szemle, 1967
1967/1 - DISPUTA - Kardos István: A társadalmi szerep
nem a küLsö történés adja, hanem egy a külvilágba, tárgyakba, a véletlenmód felrémlett múltba és jövőbe vetített izgalmi állapot. Ez a belső erő mozgatja és feszíti egymásnak Kovács Magda alakjait, emlékeit és sejtéseit. Intellektuális önelemzéseivel és szimultán történéseivel Szabó Magdáira, s időnként Monoszlóy- ra emlékeztet. Három név, háromféle törekvés, és számunkra három ígéret. S ígéretek nemcsak az ötvenes évek sematizmusával, de Rácz Olivérrel, Dubával, Máccsal összevetve is. írásaikban az intellektuális hős készülődik, lélektani elmélyültségre, hiteles környezetrajzra törnek, tehát — akárcsak induló költőtársaik — nem a szándékokkal, programokkal, napi politikai jelszavakkal, hanem az anyaggal küzdenek. 5. S befejezésül egy kis apológia: lesznek, akik azt mondják, korai volt mindez. Irodalmunk folytonosságába erőszakolni kezdőket, ígéreteket, mikor más helyen — például Hagyomány-rovatunkban — épp e folytonosságba szorult féltehetségek, torzók és be nem teljesedett ígéretek szelektálásán fáradozunk! Ezeknek csak ennyit: célom nem értékelés volt, hanem felmutatás és okítás. Soha egyetlen induló csoportunk sem szorult rá ugyanis annyira a levegőre, a párhuzamokra, az összevetésre s az okulásra, mint éppen ez. Harmadvirágzásunk írói, költői eddig túlnyomóan pedagógiai végzettségű vagy félbe tört pályájú emberek voltak, és azok máig is. Ennek következtében — vagy ezért is — irodalmunk erősen pedagógiai, nevelő, moralizáló és leegyszerűsítve elkötelezett, íróink kelléktárából nagyon sokszor hiányzik a közeg, az anyag, az ismeret, amelyben fogalomteremtő indulatuk, szenvedélyük megvalósulhatna. A Vetéscsoporttal először jelentkeznek irodalmunkban olyan indulók, akiknél nem az irodalmi, pedagógiai Végzettség a primér, hanem — jobb szó híján — az anyag-műveltség, a tárgyismeret. Bánó Miklós és Mészáros János műszaki főiskolások, Mészáros László közgazdász. Cililing Erzsébet az általános érettségi után most egy könyvesboltban dolgozik, Aich Péter tudomásunk szerint technikumban érettségizett, stb. A tényben rejlő előnyöket látnunk kell, de ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy ezek a főiskolák szlovák nyelvűek, középiskoláink pedig távolról sem adnak megbízható irodalmi műveltséget, akkor azt is megérthetjük, hogy ezekkel a fiatalokkal szemben miért lehet vád a hézagos esztétikai és stilisztikai műveltség. S itt kezdődne a szerkesztőségek feladata, s itt vállalt szerepet az Irodalmi Szemle Vetés-rovata, s benne ez az írás is. Műhellyé kell válnunk, okító és alakító műhellyé. S olyan közösséggé, amelyben kezdő íróink is otthon érzik magukat, amely lelkesítőként tud rájuk hatni a hiányzó irodalmi műveltség megszerzéséhez is. így fog a címben említett folytonosság idővel belőlük is táplálkozni. A társadalmi élet szervezésében és irányításában egyre nagyobb szerephez jut a szociológia. Az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok között lényeges és ismétlődő összefüggések föltárásával tudományos alapot igyekszik nyújtani az életünk legkülönbözőbb területeit és problémáit érintő politikai döntésekhez. De a társadalom törvényeinek és törvényszerűségeinek kutatása az élet művészi ábrázolását vállaló szépirodalomnak is jelentős I. és a szerepminták szociológiai tanulmányozásának jelentősége a társadalmi szerep Kardos István
