Irodalmi Szemle, 1967

1967/7 - Bori Imre: Fábry Zoltán

ADY MINDEN TITKAI

Földessy Gyula: . a legművészibb magyar esztétikusnak ..

■ Fábry tanulmányaiban gyakran bukkan fel egy mély rokonszenvvel leirt név: Ludwig Renn. Hogy miért, azt a közös világnézetükön túl, feltűnően azonos útjuk magyarázza. Párhuzamosan jutottak el a polgári nemzeti tudattól, a polgári gyökerektől, a klasszikus szépség-ideáloktól lövészárkon, négy évi háborún, s az azt követő összeomláson és az új világépülés élményén át a történelmi fejlődés törvényeinek felismeréséig. Ha szemügyre vesszük Fábry könyvében egyéni fejlődése dátumait, szakaszait, megdöbbenve állapítjuk meg, hogy mind- kettejük életében mennyire egyidejűek a szemlélet tisztulásának állomásai. Így nőtt grandiózus szolidaritásjelképpé a regényíró és az esszéista kézszorítása a Verhovinán, amelyen ez az egy-generáció, ez a két testvér találkozott. Nincs még két író, aki egymástól függetlenül, de azonos világnézete fejlődésében ko- morabban, konokabbul bizonyítaná a harmadik rend felbomlását és a lelkiismeretnek a negyedik rendhez vezető útját. Amíg Romain Rolland és társai a szellemi kiválás törvénye szerint értek ugyanide, ez a két hajdani polgár nem kizárólag a szellemi töprengés ösvényén, az európai értelmiség Ellentmondásaiból kibontakoztatva lelt az igazság útjára, hanem mindenekelőtt a háború, és a saját eredendő osztályuk köznapi valóságának kiábrándító átélése folytán. Kijózanodtak osztályukból, és eltaláltak a második osztály televényére... (Mélius József: Fábry Zoltán. 1935 március.)