Irodalmi Szemle, 1967
1967/6 - FIGYELŐ - Miroslav Horníček: Hat humoreszk
egymásba olvadnak, egybefolynak, ú] összenövések, új képződmények keletkeznek, bámulatos kereszteződések, és lehetetlen szabad szemmel megkülönböztetni vagy kézzel szétválasztani a ruhaneműt a konyhaedénytől, s ekkor fogan meg az őrült ötlet: kitakarítani, megújítani a rendet. A takarítás, a rend gyönyörű szó. Harmóniát, nyugalmat, biztonságot áraszt. A takarítás fogalma világos: azt jelenti, hogy minden tárgyat az őt megillető helyre kell visszaraknod. Hozzálátsz tehát, de mihamar felfedezed, hogy a tárgyak elvesztették helyüket, a hely megfeledkezett a tárgyakról, s hogy lakásodban sokkal több a tárgy, mint a hely. Minden egyes tárgyat kézbe veszel, és ide-oda hordozod, mint a postás a rosszul címzett levelet; s újra meg újra és mindig más helyen találkozol ebekkel a tárgyakkal, mivel ők viselkedésüket játéknak veszik, és már maguk cserélgetik a helyüket. Keresztül-kasul valameny- nyi helyiséget bejárod, egyik kezedben a salátás tállal, másikban a nyakkendőkkel, kétszer is, háromszor is, s egyszercsak nem tudod, melyik a tál és melyik a nyakkendő, hová tedd az egyiket, hová a másikat. S imint a sarkvidéken bolygó szerencsétlen, nemcsak a tálat meg a nyakkendőt, hanem magadat és az emberiséget is kétségbe vonod. Bekerítettek. Az eddig tehetetlen, csendes, alázatos, engedelmes, hűt tárgyak felülkerekedtek, elszívták tőled a levegőt, betöltötték a teret, és nőnek libegve, zajongva és sokasodva; otthonod szilárd talaja tőzegtalajjá változik súlyuk alatt, és mindent elnyel, beleszámítva téged is. Én magam már jó néhány ilyen takarítást végeztem, s arra a megállapításra jutottam, hogy naponta rendet csinálni őrültség, és éppoly kimerítő, mint hosz- szabb idcí után egyszeri takarítással újítani meg a rendet. A következő szabályt állítottam fel, s ezt tiszteletben tartom, vallom és mindenkinek melegen ajánlom: a kis áttekinthető rendetlenség szabályát. Kis áttekinthető réndetlenségnek a tárgyak olyan állapotát tartom, amikor meg tudjuk mondani, mi hol van a lakásban; amikor az egyik tárgy még nem takarja el a másikat és nem folyik össze egy harmadikkal; amikor szabad szemmel, bútortologatás nélkül bármikor áttekinthetjük a színteret; amikor még biztosan érzékeljük a tárgyakat és helyzetüket; amikor egyik tárgy sem vesztette még el külalakját, tehát nem fedi rozsda, por, moha és egy-egy ruhadarabunk sem annyira, hogy szükségessé válna feltárásuk, bányászásuk, kikaparásuk vagy kiszakításuk. Légy áldott, kis áttekinthető rendetlenség! Ez számos napon át megtartható, holott a rend pár óráig sem. S aránylag könnyen átváltoztatható aránylag tisztességes renddé, olyan kényszerhelyzetben, amikor a feleség értesít, hogy korábban jön haza, mint eredetileg tervezte. A kutyákkal sok mindent megélhetünk. Egyszer, éjnek idején, kutyát hajszoltam pizsamában egy falusi ház körül. Azt hiszem, teljesen fölösleges hangsúlyoznom, annyira világos, hogy pizsamában én voltam, nem a kutyus, de felfogóképességem abban a pillanatban olyan állapotba került, hogy ez a magától értetődő tény nem is tűnt fel olyan természetesnek. így estem én áldozatul annak a röpke pillanatig tartó, de eleven illúziónak, hogy az eb is pizsamában van. Kytlicében történt a dolog. Šebíkéknél laktunk, akinek volt egy Pincsi névre hallgató kutyája. Talán el kéne árulnom a kutya fajtáját, de félek, hogy mindaz, amit erről egyáltalán mondani lehet, mind benne foglaltatik a kutya nevében. Pincsi házőrző eb. A beosztása ez, nem a külseje. És a természete is ilyen. Vagyis, hogy őrizetre szorul. Nap mint nap a házikójához láncolva gyötrődik,
