Irodalmi Szemle, 1967
1967/6 - FOLYÓIRATSZEMLE - Kövesdi János: Tallózás romániai magyar, szlovák és cseh irodalmi lapokban
gos értékelés helyett elfogult és túlfűtött bírálatok hangzottak el róla. Buzgó hívei „félreérthetetlenül forradalmi hangot" hallottak ki költészetéből, mások viszont „mint valami lelki ragálytól, óvták tőle a közvéleményt". E kétségtelenül értékes, de mind eszmei-tartalmi, mind formai szempontból bonyolult életmű néhány központi problémáját világítja meg Láng Gusztáv a KORUNK 1967. márciusi számában, ahol vitába száll Földes László és Szemlér Ferenc néhány Dsidával kapcsolatos megállapításával. Lássuk, mit mond a három tanulmányíró a Bútorok, a „harmincmillió munkanélküli" mottójával induló terjedelmes és kulcsjelentőségű szabadvers ürügyén Dsida szociális érdeklődéséről. ,,A polgári világrendet jelképező lakberendezési tárgyak szétzúzására indult munkanélküliek jelenléte Dsida költészetében csak vendégjáték... mintha Dsida pusztán csak »meg akarta volna mutatni«, hogy ő ilyet is tud, ő tudná dönteni a tőkét, ha éppen kedve szottyanna rá" — szögezi le Szemlér Ferenc; Földes László szerint a „Bútor“ „a Dsida-műben idegen, helyét nem találó gondolattöredék“ Láng Gusztáv szerint a szociális érdeklődés, ha nem forradalmi határozottsággal is, már Dsida első verseskötetében, a Leselkedő magányban is fellelhető, második kötetében, a Nagy csütörtökben pedig tovább mélyül. Ennek bizonyítására Láng a Bútorokon kívül a Tekintet nélkül, a Fuldoklás, a Kettétört óda a szerelemhez, a Közöttük élek című verseket említi, majd megállapítja: „ ____a Bútorokban joggal láthatjuk a polgári humanista becsületes állásfoglalását a helyes oldalon, elnyomók és elnyomottak történelmi vitájában ... Tagadhatatlan az a szub- jektíve becsületes versek sorával bizonyítható törekvése, hogy a társadalom betegségére a maga ideológiáján belül orvoslást adó programot találjon. E program kudarcát az ideológia ellentmondásaiban kell keresnünk ...“ Láng Gusztás ezenkívül Dsida költészetének több más érdekes vonására is figyelmeztet: a „valóság jelenségei mögött lappangó titok motívumára“, a válságélmény tükröződésére, a sorsszerű magány érzésére, a költő messiás-tudatára, „Dsida égi és földi örömöt egyesítő moráljára". Ez utóbbi jelenséggel kapcsolatban a következőket írja: „Életöröm és kereszténység — ezt első pillantásra észre kell vennünk — nem állnak pörben Dsida költészetében, hanem egymásba játszanak, egymást táplálják." Láng Gusztáv tanulmánya — mely Dsida műveinek első gyűjteményes kiadása ürügyén született — ezzel a gondolattal zárul: Dsida Jenő érdeme, hogy bármily törékeny téglából is, a külső embertelenség ellen védőfalakat próbált emelni a maga embersége számára. Utolsó évében valóban formaművész volt; a sok buktató után megmaradt egyetlen fegyverét, a költői formát vitte csendes harcba emberségéért. A szexualitás térhódítása és az irodalom A Revue svetovej literatúry című szlovák világirodalmi lap nyugati forrásokra támaszkodva Szexpanzió címmel közöl érdekes tanulmányt a szexualitás és az irodalom viszonyáról. A szerző Dušan Slobodník, a következő megállapításból indul ki: Az erotika az utóbbi évtizedben úgy eluralkodott a modern társadalom életében, hogy végérvényesen megbontotta az ok és az okozat végső soron leegyszerűsítő sémáját: senki sem mondja meg, mi ebben az áradatban az ok, az indíték és mi a következmény. A nyugatnémet Spiegel találóan a „szexpanzió“ szóval jellemzi a jelenlegi helyzetet. Slobodník közli ismert nyugati szexuológusok, pszichológusok, Jogászok, írók és művészek nyilatkozatait is. Malcolm Muggeridge nyugatnémet szerző például Le a nemiséggel! című cikkében így ír: „Teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy a történelem folyamán soha egyetlen országot nem ült meg annyira a szexualitás, mint ma Amerikát. S az emerikai életforma lázas utánzásával mi is ide jutunk. A keresztet, mint a vágyak fókuszát és mint a vágyak beteljesülésének eszményét az orgazmus váltotta fel...“ A nemi élet svéd felfogását jól megvilágítja az Éjszakai játékok című film (a filmet a velencei filmfesztiválon a „közönség éretlensége" miatt csak a szakembereknek mutatták be) főszereplőjének, Ingrid Thulinnak a
