Irodalmi Szemle, 1967
1967/6 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetéből
a százat. Ruszinszkóban három ifjúsági könyvtárat alapoztak meg a regösdiákok.“ A néprajzi gyűjtést előtérbe juttató regösvándorlásoknak a Szent György Kör által elindított ifjúsági mozgalom továbbfejlődésében rendkívül fontos szerep jutott. A falvakat járó regöscsoportok középosztályból származó tagjai — köztük a mozgalom szervezői is — a vándorlások folyamán ismerték meg közelebbről az eszménnyé szépített népi élet árnyoldalait, a falu nyomasztó szociális helyze tét, nyomorát. Ez a felismerés — melyet később a regösvándorlások baloldalról, elsősorban Fábry tói jövő kritikája9) még intenzívebbé tett és elmélyített — egyrészt a regösmozgalom további fejlődésére gyakorolt radikális hatást, másrészt, illetve azzal összefüggően, megteremtette az előfeltételeket a mozgalom magasabb szervezettségű formájának, a Sarlónak életrehívására. A regösvándorlások szemnyitó tanulságait a Szent György Kör vezetői először addigi keretükön: a cserkészeten belül vonták le, és kísérletet tettek arra, hogy az új útra jutott regösmozgalmat — addigi megtűrt állapotából — a csehszlovákiai magyar cserkészcsoportok szervezeti részévé építsék. Ez a törekvésük nem járt sikerrel: a konzervatív gondolkodású cserkészvezetők nemcsak a regösvezetők és regöskülönítmények bevezetéséhez nem járultak hozzá, de a gombaszögi tábor regösiskoláját is bojkott alá vették, és a regösködést és a regösvándorlást — az állami hatóságokkal való cinkos egyetértésben — hovatovább tiltott dologgá tették. A szervezett bojkott következtében a regösmozgalom a középiskolás cserkészetből rövid idő alatt teljesen kiszorult, és az új típusú, szociográfiai jellegű regösvándorlások résztvevői már szinte kivétel nélkül a Sarló főiskolás tagjaiból és szimpatizánsaiból kerültek ki. A nagy hírnevet szerzett Sarló — mely formálisan 1928 augusztusában, a goui- baszögi táborozáson alakult meg — a Szent György Kör, illetve a regösmozgalom kebelében kezdettől szervesen, de sokáig észrevétlenül épült. Azt a nyílt gesztust, amely a regösmozgalmat szervező Szent Győr Körből már tudatosan, de még konkretizálatlan formában a Sarló felé mutatott, Balogh Edgár még 1927 elején tette meg. A Mi Lapunk ez évi 1. számában írt cikkében összegezi az addig megtett út eredményeit, és türelmetlen hiányérzettel kijelenti, hogy a Szent György Kör egy lényeges dolgot elmulasztott: „a harcos, a bátor a cser- készies beleszólást a nagyvilág, a történelem, a férfiak életébe.“ „Hosszas meggondolás kellett hozzá, hogy elhatározzuk: a főiskolás cserkészek a cserkésznn- velőket ezentúl is lelkesen támogatják, de nem elégedhetnek meg a parancsnoksági szárnysegéd szerepével. A Szent György Kör nem fejlesztheti magát speciális pedagógiai testületté. A cserkészképzés tapasztalt, jó kezekben van, ide csak segítség kell, a közéletben ellenben hiányzik még az új viszonyokhoz való egészséges, javulástígérő új mentalitás. Itt harcos rajvonalra van szükség. A Szent György Kör cserkészei döntöttek. Indulnak az első csatársorba."10) Ezekben a korai, sejtésszerű kijelentésekben Balogh Edgár a Sarló alapvető vonásait határozta meg. Mert a Sarló aztán valóban olyan magasabb típusú, harcos és szuverén ifjúsági mozgalomként lépett fel, amely a férfiak-felnőttek életébe alkotó módon beleszólt, a közéletben még hiányzó új mentalitás megteremtésében oroszlánrészt vállalt, a kisebbségi társadalom szellemi és gazdasági életének korszerű átalakítására programokat dolgozott ki, és terveket kovácsolt. A regösmozgalom és a Sarló heroikus aktivitását elemezve Krammer Jenő csodálkozva teszi fel a kérdést: „Hogyan volt lehetséges az, hogy alig egy maréknyi serdülő (16—22 év körüli fejlődő ember) öt-hat éven át egy egész országrész közvéleményét befolyásolja, számos irányító ösztönzést ad, és mozgolódása visszhangot kelt a szomszédos Magyarország és az erdélyi magyarság széles rétegeiben is, foglalkoztatva sajtót, ifjúsági csoportokat, népművészeti szakembereket, parlamenti szónokokat, szóval széles hullámgyűrűket verve fel a társadalmi, politikai és szellemi élet szintjén?“ „Ennek a jelenségnek a magyarázata igen egyszerű — felel a felvetett kérdésre Krammer. — Az államfordulattal a szlovenszkói magyar ifjúság tényleg merőben új helyzetbe került, amelyből olyan 9) Fábry Zoltán: Etnográfiai szocializmus. Korunk 1929. 447. o. 1°) Balogh Edgár: A csata felé. A Mi Lapunk 1927. évi 1. sz.
