Irodalmi Szemle, 1967

1967/6 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetéből

A pályázat sikere és visszhangja a Szent György Kör vezetőit — élükön Balogh Edgárral — megerősítette abban a törekvésükben, hogy a csehszlovákiai magyar cserkészetet korszerű népi szellemben megreformálják, a kozmopolita szellemű mozgalom „angol vágású pedagógiáját jellegzetesen magyar gyökerűvé értékeljék át"4). Azokban a manifesztumként ható cikkekben, amelyekben a re- gözsmozgalom szervezése és népszerűsítése megindult és folyt, az alapvető célkitűzés romantikus hévvel fogalmazódott meg: „A cserkészet célja nem az önmagáért való cserkészkaszt, hanem az emberiségért dolgozó jó emberek jegyelmes társasága. A városi fiúk liliomos mozgalma ma már van olyan erős, hogy nem igényli a csakis befelé építő zárkózottságot. Cserkészeink elvállalhatják a szervezetlen falusi ifjúság sorsának irányítását egy szépségekben, kultúrában, ügyességekben gazdagabb falusi ifjúság felé."5) „Az új magyar cserkészet meg akarja teremteni a népi gyökerű, igazán magyar ifjúsági életet. Ki akarja vinni a földtől elszakadt osztályok, elsősorban az intelligencia gyermekeit a magyar föld, a magyar falu és faj ősi gyökereihez, hogy megismerjék a magyar nép lepányvázott lelkét és tele szíva mozgalmukat a súlyos természeti metszésű népi kultúrával, egy népi valóságú magyar tömegkultúra erjesztő intellektuális rétegévé váljanak.“6)

Már az idézett részek stílusából és frazeológiájából kitűnik, hogy a regösmozgalom szervezői erősen Szabó Dezső hatása alatt állottak. A parasztság ös- erejét és a magyar középosztálynak a parasztságból való megújulását hirdető Szabó Dezső a Szent György Kör (és később a Sarló) vezetőivel élénk kapcsolatban állott, és a csehszlovákiai magyar ifjúsághoz több prófétikus levelet, buzdító üzenetet intézett. Le kell szögezni, hogy az a tömény paraszti-népi orientáció, amelyet Balogh Edgárék a regösmozgalom korszakában és a Sarló kezdeti stádiumában képviseltek, mindvégig mentes volt azoktól a káros túlzásoktól, amelyek Szabó Dezső faji koncepciójára oly jellemzők voltak. Ennek oka többek között az volt, hogy Szabó Dezső itteni hatása, a regösmozgalom indulási szakaszától eltekintve, nem kizárólagos módon, hanem más jelentős hatásokkal (Ady, Móricz, Bartók, Kodály, a néprajzos Győrffy István és Solymossy Sándor) elegyítetten jelentkezett; a regösmozgalom és az induló Sarló paraszti-népi orientációjának és faji koncepciójának a sovinizmussal szemben való immunitásához a hazai demokratikus hatások és tapasztalatok is nagy mértékben hozzájárultak.

A falusi mesedélutánokkal és tábortüzekkel startoló regösmozgalom további céltudatos lépése a regösvándorlások bevezetése és meghonosítása volt. Ezt az új formát a Szent György Kör vezetői — az 1926 nyarán végrehajtott sikeres próba után — 1927-ben részletesen kidolgozták, és nagyarányúan kifuttatták. Az ez év nyarán lefolyt vándorlásokról A Mi Lapunk 8. számában közölt beszámoló IRegösjárás 1927-ben) a következőképpen emlékezik meg: „27 fiú négy csoportban vándorolt és összesen 38 községben regösködött. Mindegyik csoport gyűjtött értékes néprajzi adatokat is (gyermekjátékokat, népdal-változatokat, népmeséket). Három regöscsoport vitt magával rajzoló diákot7) a népművészeti megnyilatkozások megörökítésére. Három vaskos vándorlási napló az eredmény: telisdedtele faragott kapuszobrok, tulipános karosládák, bojtárvéste ivószaruk és sótartók, kálomista fejfák, magyaros gémeskutak, szebbnél szebb hímzések és húsvéti tojások rajzaival . . .8) A regösök kultúr munkájához tartozott még az ingyenes könyvosztás is a szegény községekben. A magyar főiskolások a prágai, és brünni magyar könyvtár felállítása érdekében országos könyvgyűjtést indítottak, melyet mesekönyvek gyűjtésével is egybekapcsoltak. Ezeket a mesekönyveket a regösdiákok olyan magyar iskolák számára hordták szét, melyekből még hiányzott a magyar ifjúsági könyvtár. A kiosztott könyvek száma meghaladja

4) Jócsik Lajos: Tábortűz a jó palócoknál. A Mi Lapunk 1928. évi 8. sz.

5) Az új esztendő regősdiákjai. A Mi Lapunk 1927. évi 1. sz.

6) Balogh Edgár: A magyar cserkészet megújhodása. Vetés 1. sz.

7) A regöscsoportok legismertebb rajzoló diákjai Csáder László, Nemesszeghy Jenő és Lőrincz Gyula voltak.

8) A vándorlási naplók írásos és rajzos anyagából Jankó Zoltán Csallóközi Múzeum című kiadványa (Pozsony 1928) őrzött meg egyes részeket.