Irodalmi Szemle, 1967
1967/6 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetéből
Turczel Lajos a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetéből A regösmozgalom és a Sarló A csehszlovákiai magyar kisebbség két világháború közötti életében-fejlődésé- ben a legérdekesebb és legtermékenyebb szakasz a húszas évek második fele. Ennek a mozgalmas fél évtizednek folyamán az anyatestből kiszakadt és az államfordulat óta kábultságban-passzivitásban élő magyarság-rész eszméletre ébred, és heterogén összetételű néptöredékből központi tudatú etnikummá, helyzetét fokozatosan felismerő és az új feltételek között boldogulását kereső kisebbséggé válik. Abban az összetett és széles motivációjú folyamatban, amelyben ez az átalakulás végbement, s a kisebbségi helyzetfelismerés és útkeresés kialakult, az ifjúsági mozgalmak rendkívül jelentős szerepet töltöttek be. Krammer Jenő, aki a csehszlovákiai magyar ifjúság fejlődését egy monográfiájában lélektani szempontból vizsgálta, az ifjúsági mozgalmakon belül két főtípust különböztet meg. „Az ifjúsági mozgalmaknál lényeges különbséget kell tennünk olyan mozgalmak között —• mondja —, amelyeket készen talál az ifjúság, melybe belép és melyhez mint kész kerethez alkalmazkodik; átveszi annak erkölcsi és eszmei tartalmát (cserkészet) — és olyanok között, amelyeket történelmi helyzetének parancsoló szava indíttat meg vele." Krammer szerint „az utóbbira ritkán adódik példa: csak olyan helyzetekben, amikor a felnőtt nemzedékek valamiképpen elvesztik irányító és szervező szerepüket, és a magáraha- gyott szellemi és társadalmi életet csak az ifjúság megmozdulása terelheti új mederbe“.') A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmak történetében a második típus leg- kristályosultabb formáit, mozgalmi kereteit a húszas évek második felében: a rs- .gösmozgalomban és az abból szervesen kinőtt Sarlóban találjuk meg. Az előző időszakban (1919—24) még nem létezett olyan országos hatású mozgalom, amelyet az ifjúság önállóan, bévülről alakított volna ki. Az egymással szerves fejlődési kapcsolatban álló regösmozgalmat és Sarlót egyazon nemzedéki csoport: a csehszlovákiai magyar értelmiségi ifjúság első serdülő évjárataiból regrutálódó gárda szervezte meg. A mozgalom ideológiai bázisa egy prágai főiskolás cserkészszervezet: az 1925 tavaszán megalakuló Szent György Kör, propagátora és központi fóruma pedig A Mi Lapunk című középiskolás-cserkész folyóirat,2) illetve a Vetés című sarlós röpirat-lap volt. A regösmozgalom nyitányát egy olyan pályázat jelenti, amelyet a Szent György Kör 1925 őszén írt ki. „A prágai magyar cserkészet Szent György Köre pályázatot ír ki falusi magyar gyermekeknek rendezendő mesedélutánra — hangzik a pályázat. — Pályázhatnak Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar cserkészőrsei ... A mese legyen a kicsinyek értelméhez mért, világos, könnyű. Lehet ismert, vagy költött, monda, népmese, legenda, történelmi vagy vallási tárgyú elbeszélés, állatmese, tréfás mese, de feltétlenül cserkészszellemben nevelő hatású ... A mesedélutánról írt jelentést a falu papja, tanítója és a csapatparancsnok látamozza."3) 1) Krammer Jenő: A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága. Budapest 1935. 25. o. 2) A Mi Lapunk útjáról és jelentőségéről az Irodalmi Szemle 1966. évi 10. sz.-ban megjelent tanulmányomban részletesen írtam. 3) A Mi Lapunk 1925. évi 10. sz.
