Irodalmi Szemle, 1967
1967/5 - Monoszlóy Dezső: Versek
Monoszlóy Dezső az elefánt Orkán cibálta a pálmát és a dzsungeli cserjét Hatalmas testén vastag bőrén zuhogtak az óriás leomló bunkók megáradt folyók dohogtak ellene az árból már csak ormánya trombitált az égre de azért élt az elefánt Aztí»n jöttek a szúnyognyi tüskésfokú kolibri mindennapok szügyére szálltak A sok csiklandozástól lapátnyi füle hiába ficánkolt elnyűtten iszapba térdelt mélybe mártott agyara halakra bámult A szúnyognyi tüskésfogú kolibri mindennapok teteméről elszálltak végül és kerestek egy orkánra horkanó újabb elefántot játékpénz Néha az ébrenléthez még elég közel a Walt Disney World fel nem épült tájain bolyongok Csattogtatom a műsárkányok állkapcsait Paperlapap A szellemvasút kocsiján maslis lány utazik Paperlapap Nagymama már Donald kacsától koldulnék egy kis pénzmagot mert jó lenne bőkezűnek lenni a tegnapok felé A SZEGÉNYEK SZERELME MORC ÉS MONOGÄM magamon kívül nincs mit szétosztanom Ez Pinochióra mondom édeskevés Hol van a sok selyempapírba gyűrhető csoda? Ezt az elmúlt pénteknek küldeném Ez a csütörtöké És hol van a szomorú szemű kedd? A visszeres uborka lábú hétfő anyóka hol csoszog? Nekik is kell csomag A három kis malac azonnal hordja szét A SZEGÉNYEK SZERELME MORC ÉS MONOGÄM A jelen szűk ágya nyikorog Az ajándéktalan hagyott napok lakatján a harag zöld penésze nő ... Paperlapap A műsárkányok állkapcsait csattogtatom
