Irodalmi Szemle, 1967
1967/4 - FIGYELŐ - Batta György: Győry Dezső: Veronika
kosnak tartja Oswaldot. Ezen felül inkább csak arra törekszik, hogy a lehető legjobb színben tüntesse fel a Kennedy családot és híveit, s a lehető legrosszabban Johnsont és körét. Persze, ezért a könyv olvasmányos, és gazdagítja ismereteinket is, csak mellébaszél. Hadd szóljak végül a múlt esztendő végén a Kossuth Könyvkiadó által megjelentetett könyvről. Szerzője a Pulitzer- díjas Sylvan Fox, a New York World- Telegram and Sun belpolitikai hírrovatának vezetője. A kis könyv címe: A Ken- nedy-gyilkosság rejtelmei. Fox feltétlenül előtte jár Manchesternek az igazság kutatásában, és elmarad Lane mögött az oknyomozás következetességében. Viszont előnye, hogy a publicisztikai módszer fordulatosabbá teszi könyvét. Az említett művek éppúgy, mint néhány további, amelyek közül a legjobbak belekerülnek a csehszlovák vagy magyar kiadók terveibe, főleg az alábbi kérdéseket firtatják: 1. Hány lövés dördült el és hány fegyverből? 2. Miképpen lehetséges, hogy Oswald, aki legfeljebb közepes lövész volt, nem egészen 5,6 másodperc alatt, nehéz szögből, halálos pontossággal többször is el talált egy mozgó célpontot? 3. Hogyan lehetséges, hogy a lefelé tartó lövedék fölfelé hatolt be Kennedy elnök testébe? 4. Hogyan juthatott be az Oswaldot lelövő Ruby a dallasi rendőr-főkapitányság épületébe, ha még a Secret Service embereit sem engedték be oda? 5. Miért nem maradt fenn írásbeli feljegyzés sem Kennedy halottszemléjéről, sem az elfogott Oswald kihallgatásáról? A Kennedy-gyilkosság eddigi irodalma ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, viszont többnyire elfogadhatóan fejti ki, hogy a Warren-bizottság álláspontja tarthatatlan. S bár a bizottság századunkban nem hajlandó nyilvánosságra hozni néhány fontosnak tartott adatot, amely valószínűleg egészen más megvilágításba helyezné a dallasi eseményeket, nem biztos, hogy törekvését siker koronázza. Nem biztos ugyanis, hogy az amerikai közvélemény továbbra is be fogja érni az eddigi hitegetéssel. Nem biztos, hogy néhány év múlva nem újítja föl a vizsgálatot Robert Kennedy, az áldozat öcscse, esetleg már mint az Egyesült Államok elnöke. Annyi azonban már most kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban vannak olyan erők, amelyeknek érdeke az igazság felderítése. S talán nem járok mesz- sze az igazságtól, ha feltételezem, hogy ennek a folyamatnak egyik fontos mozzanata Garrisonnak, a New Orleans-i ü- gyésznek nemrégen elhangzott sajtónyilatkozata, aki vizsgálata alapján a gyilkos lövések mögött joggal összeesküvést sejt... Gály Iván Győry Dezső: Veronika Képzeljünk el egy könyvet, amelynek minden lapja akkumulátor, s a lapok minden sora percenként süti ki elektromos szikráit. Képzeljük el továbbá, hogy ennek a kétszáz oldalas kisregénynek akkumulátorokat tápláló, áramot termelő forrása egy szláv fiatalasszony, bizonyos Veronika, aki Kuttyogató Menyhért felesége. Ez a bizonyos Menyhért pedig „gyüge és golyvás“. Sőt, nincs is ott a halásztanyán. Ott van viszont fiatal, javakorabeli apósa, Ambruzs mester, továbbá a még fiatalabb, ugyancsak halászattal és törökveréssel foglalatoskodó Odor Bandi. Veronikát egy gvardián tanította meg a szerelemre. A gvardián messze sodródott, a fellobantott vágyak tovább lobogtak azonban. Így: „Könnyű tejszínű párafoszlányok ölelgették a füzeket és a derekát, mintha valaki átfogta volna. A langyos, hűs, szellőzetlen félhomály meg ez az idegen, buja, nedves partmenti illat, a szerelmes víz és a nyersszagú iszap keveréke, akárha a férfitest szaga volna. Ha most valaki...“ És ekképpen égnek tovább a kívánatos, csengő mell-kupolájú szláv asszonyban óráról órára az érzések. A halásztanyán szikrázik a levegő. Ambruzs mesterben a férfiösztön birkózik az apósi erkölccsel (hol az egyik,
