Irodalmi Szemle, 1967

1967/4 - DISPUTA - Zircz Péter: Hídépítés Miskolcról

Kassák mint költő — aki fölteszl a kérdést, hogy miért él, mi végett van a világon

— állandóan nyugtalankodik, elégedetlen, csupa mozgás. Ennélfogva a világot sem láthatja mozdulatlannak, merevnek. Az életnek nemcsak egy-egy mozzanatát látja és örökíti meg. Hajlamai a sokoldalú érzelmi szenzációk felé vonzzák, ezeket azonban elemző értelme azonnal osztályozza, selejtezi, átértékeli, fantáziája ugyanakkor szintetikus módszerrel ismét egységbe tömöríti. így születnek költői rövidítései, amelyek úgy hatnak, mint nehéz monolitok. Az ilyen versszerkezettel a kezdeti hatásnak pontosan az ellenkezőjét éri el. A valóság vizuális birtokbavétele Kassák lelki automatizmusát látszólag néha egész az abszurditásig hajszolja. Mélységes és érzékeny emlékezete van, amely az egyidejű külső érzékietek belső korrektorának a szerepét játssza. Reminiszcenciái felszínre vetik rég látott emberek beszélgetésének elfelejtett töredékeit, s meglátott vagy megálmodott távoli vidékek illatát, ízeit, atmoszféráját idézik fel. Kassáknál az elmúlt élmények egykorú érzékietekkel párosulnak, tehát a valóság egyesül a fantáziával, aminek a következménye nemegyszer a világ nem egészen valós, de nem is egészen valótlan víziója. Ez az oka annak, hogy irreális elképzelései a valóságos jelenségekről meghökkentőek — de ez talán érthető is — éppen úgy, mint azok az elképzelései, amelyek a fantasztikum benyomását keltik, de amelyeknek konkrét, reális élmény az alapjuk. Ez a stílus, amely egyáltalán nem hasonlít Apollinaire szimultán látásának felszabadult képzettársításához, sem a Rimbaud-képzetek közvetlen és zord kapcsolódásaihoz, egyedülálló nemcsak a magyar, hanem az európai költészetben is.

Kassák versei szabad asszociációk formájában, gondolatfolyamok gyanánt terjednek szét, amelyeket a Kassák-vers szigorú belső logikája szabályoz. Minőségüket a költői vallomás zárt és egyöntetű volta határozza meg, amelyből csak sejteni lehet a költőt ösztönző élmények, behatások és meditációk tarka palettáját. Versformája nem nehézkes, de nem is könnyű. Kassák, a festő, költészetében felhasználta képzőművészete vizuális érzékelésmódját. Egyes avantgardista költők a verset körszerű formában alkotják (a kezdet és a vég egyesített kör hatását kelti), Kassák verseinek ellenben vertikális szerkezetük van. Piramisszerű magasságokba hág, azt a benyomást keltve, mintha ezek fölött már magasabb fok nem is létezne. (Távoli üdvözlet, Valahol harangoznak, Őszi eső, Boldog köszöntés, Mesteremberek stb.)

Költeményei inkább velős, lakonikus, hűvös közlések, mint érzéssel teli felkiáltások, de csak látszólag hiányzik belőlük az érzelem és a drámaiság. Költészete azért modern, mert köznapi, nem patetikus módon foglalkozik az élet bonyolult jelenségeivel.

hídépítés Miskolcról

Az országhatárokon átnyúló, az egymással szomszédos népeket összekötő HÍD évtizedek óta szimbóluma a kölcsönös közeledésnek.

Nem véletlenül választotta a legfiatalabb magyarországi folyóirat — a NAPJAINK — egyik legterjedelmesebb rovatának címéül épp a HÍDat. A szerkesztőség úgy vélte (s azóta még szilárdabban hiszi), hogy az Észak-Magyarországon

— Miskolcon — szerkesztett folyóiratnak nemcsak feladata, hanem hivatása is, hogy a maga eszközeivel hozzájáruljon a társnemzetekhez fűződő kapcsolatok elmélyítéséhez.

Zircz Péter