Irodalmi Szemle, 1967

1967/3 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: A „Masaryk Akadémia” értékelésének kérdései

Az érdeklődésében és várakozásában felajzott szellemi közvéleményt az első csalódás akkor érte, amikor a kormány a létesítendő intézményt az uralmon levő két párt (a szociáldemokrata és az agrárpárt) magyar exponenseinek kezére játszotta. Az 1931. november 9-én megalakult Társaság vezetőségének nagy részét a kinevezési jogával élő kormány kipróbált aktivistákból válogatta ki, s ezeknek közreműködésével az egyes osztályokat (főképp a tudományos osztályt)2) is ellepték a „tudósokká és írókká előléptetett“3) kormánypárti újságírók. Az alakulási machinációk által keltett ellenszenv aztán az első díjosztás alkalmával megbotránkozásba csapott át.

A belső embereket kivéve, a keresztényszocialistáktól a kommunistákig mindenki kifogásolta, hogy a tízezer koronás nagydíjat a Masaryk Akadémia elnökének, dr. Orbán Gábor nyelvésznek adták.4) „Nem okos, nem Igazságos, nem gazdaságos, nem termékenyítő, sőt még csak nem is ildomos az a határozat, amellyel a Társaság elnökének, tehát legfőbb funkcioáríusának, legeiül ülő legelső tagjának adta a legelső és legnagyobb pénzjutalmat — írta a Magyar írásban Darkó. — Ismerünk kitűnő írót Szlovenszkón, a legjobbak közül valót, aki évek óta nem látott egy darabban ezer koronát (és akkor Orbán elnöknek, az aktív tanárnak, a nagy jövedelmű tankönyvírónak és szótárkészítőnek tízezret adnak)... Tíznek juthatna abból egy-egy, amiből meggondolatlanul egy helyre adtak tízet."5)

A kommunista párt kultúrpolitikai folyóirata, Az Ot — kisebb kommentároktól, reagálásoktól eltekintve — két nagy cikkben foglalkozott a Masaryk Akadémia ügyével. Az első évfolyam 10. számának vezércikke az elnöki alapítvány jelentőségét igazi értékére szállítja le, mikor megállapítja, hogy „a magyarok iskoláitól elvont tízmilliók után most, a magyar tömegefc öntudatra ébredése idején, egymillióval akarják kiszúrni a magyar nemzeti kisebbség szemét." A másik cikknek, Jócsik Lajos fulmináns írásának már a címe is telitalálat: „Akik egy millióért államhű kisebbséget szállítanának.“6) Jócsik rámutat arra, hogy az új intézményt a kisebbségi burzsoázia azon rétege tartja kezében, „amelynek egzisztenciája a csehszlovák államtól függő helyzetben van. A magyar közép- osztálynak ez a része cseh oldalra szállítja a kisebbségi tömegeket, a másik része... pedig a magyarországi burzsoázia oldalára."

A Masaryk Akadémia vezetősége kezdettől nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy a fejére zúduló vádakat elhárítsa, s „pártatlanságát“ és „függetlenségét“ megvédje.

„November 9-én sikerült először a csehszlovákiai magyarság minden rétegének egységes frontját megalkotnunk — jelentette ki egy ankét-hozzászólásá- ban a Társaság elnöke, Orbán Gábor. — Bűnt követnek el fajuk és apáik szelleme ellen mindazok, akik ezt az egységet meg akarják bontani... Társaságunk ügye nem a mi privát ügyünk, hanem az összmagyarságé..., tehát minden erőnek hozzánk kell csatlakoznia. Nem igaz, hogy a magyar kultúrközösség hídját fel akarjuk robbantani. A tettek mellettünk szólnak: alakuló közgyűlésünkre meghívtunk minden magyarországi kultúrtényezőt, de fájdalmunkra nem jöttek el közénk."1)

A sarlósokat — akik az egyetemi ifjúság Masaryk Akadémiával kapcsolatos állásfoglalásaiban és tiltakozásaiban a vezető szerepet játszották — a megnyitó elnöki baszéd fölénveskedően gúnyos pátosszal pecézte ki: „A tudományoknak csak a színét Ízlelték meg, de megittasultak tőle; meg nem értett félszeg eszmék a szélsőségek karjába sodorták őket. A költészetben és művészetben a törvénytelenséget tették törvénnyé. Mivel sokan vannak és elég sokan is, övék

2. A Társaságon belül három osztály létesült: tudományos, irodalmi és művészeti.

3. Idézve Darkó István cikkéből: A Masaryk Társaság pénze. Magyar írás II. évf. 2. sz.

4. Orbán a nagydíjat „A finn-ugor nyelvek számnevei“ című tudományos művéért kapta meg. Ezzel egyidőben még két ötezer koronás díjat utaltak ki, az egyiket Győry Dezsőnek, a másikat pedig a Szőnyi Endre által szerkesztett Fórum című művészeti folyóiratnak.

5. Darkó István: i. m.

6. Az Ot I. évf. 10. sz.

7. Ankét a Masaryk Akadémiáról. Magyar írás I. évf. 1. sz.