Irodalmi Szemle, 1967

1967/2 - DISPUTA - Zsilka Tibor: A költői nyelv statisztikai vizsgálatáról

Az ismétlődési arányszámok a két költőnél ilyenek:

Cselényi

Juhász Ferenc

Főnévi igenév

1:1,56

1:1,27

Melléknévi igenév

1:1,43

1:1,09

Határozói igenév

1:1,28

1:1

4. Az állandósult alakú iszavak kategóriája szintén bizonyos támpontokat ad a 'két költő verseinek értékeléséhez: Cselényi 2,59 százalékkal több határozószót, 1,6 százalékkal több viszonyszót használ, mint Juhász Ferenc; mindkét költő jeltípusként 2—2 indulatszót használ, de 0,02 százalékkal ebben is az utóbbi bizonyul gazdagabbnak. Ami persze e szavak ismétlését illeti, abban egyik sem kivétel:

Cselényi

Juhász Ferenc

Határozószók

1:5,48

1:2

Viszonyszók

1:24,81

1:24,78

Indulatszók

1:2

1:15,50

5. Juhásznál általában a fogalmat jelölő, tartalmas szavak vannak erősen túlsúlyban: 9 százalékkal több -névszó és 1 százalékkal több ige található verseiben, mint Cselényiében; ez utóbbinál viszont a csak viszonyított fogalmat kifejező szavak (hátározólszók s a semmilyen fogalmat sem jelölő szavak —viszonyszók) vannak jobban képviselve. A különbség itt 12 százalék. Az összes jeleik elosztását a két költő verseiben a következő ábrák mutatják:

1. A névszók. II. Az igék. III. Az igenevek. IV. Az állandósult alakú szavak.

Az 1. ábrán szembetűnő az eltolódás az állandósult alakú, tehát többé-kevésbé csak formális, sokszor tartalom nélküli, majdnem stílustalan szavak irányába, a 2. ábrán meg éppen fordítva: több a forgalomszó, és kevesebb a stílusértékkel kisebb mértékben rendelkező.

6. A két költő szókincsének gazdagságát Guiraud9 képlete alapján is ki lehet számítani:

9 Guiraud szóstatisztikai módszerét magyarul J. Soltész Katalin ismertette (Általános nyelvészeti tanulmányok, I. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp„ 1963, 263-272). Ehhez még lásd P. Sgall a kolektív: „Cesty moderní jazykovedy“ (Orbis, Praha, 1964) című szakkönyvet.

Cselényi

53%

Juhász

Ferenc

44%

=====

=r-18,5%

34%

..... EEE

19%

22%

3 50/3------1=

6%

==

=

=

=

■■

I.

II. III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

V

R = ' ,--------,

Vn