Irodalmi Szemle, 1967
1967/2 - DISPUTA - Tőzsér Árpád: Vita prózánk helyzetéről
1. Miképpen nyilvánul meg a harmadvirágzás prózai termésében a hagyomány folytonossága? Beszélhetünk-e az első köztársaságbeli, valamint az egyetemes magyar széppróza sajátos hagyományjegyeinek, népi-nemzeti vonalának kontinuitásáról? S ha igen, milyen értelemben? 2. Voltak-e sajátos jegyei prózairodalmunkban a sematizmusnak? Hol és milyen művekben mutathatók ki egy reálisabb szemlélet jegyei? 3. Hogyan ítéli meg prózai megformálás szempontjából a csehszlovákiai magyar múltat és jelent? Milyen lehetősége van irodalmunkban az epika kibontakozásának? 4. Hogyan fogalmazná meg a regényeink és elbeszéléseink ábrázolta embertípust? Determinálóan hat-e sajátos helyzetünk a témaválasztásra, a jellemek megválasztására és ábrázolására? 5. Szépprózai alkotásainkban hogyan érvényesülnek a prózaírás modern törekvései? Életérzésünk, valamint az irodalmunkban végbemenő folyamatok roko- níthatók-e az európai szellemi élet áramlataival? A lap múlt évi 10. számában szerkesztőségünk vitát indított a csehszlovákiai magyar próza helyzetéről. A kérdéshez elsőként Duba Gyula szólt hozzá. Az alábbiakban Tőzsér Árpád vitacikkével folytatjuk a megkezdett ankétot. Tözsér Árpád Engedtessék meg nekem, mint a fenti kérdések egyik szerzőjének, hogy ne a feltett kérdésekre válaszoljak, hanem azokat a gondolataimat mondjam el, amelyekből e kérdések némelyike született. E. Fehér Pál, az Élet és Irodalom 3. számában azzal okolja meg a jugoszláviai magyar költészet kihagyáséit a nemrég megjelenít Mai magyar költők antológiájából, hogy ez a költészet „még nem produkált olyan életműveket, melyek az egyetemes magyar líra egészéhez mérhetők lennének", s hogy a jugoszláviai magyar irodalomban „az esszé vezető szerepe teljesen nyilvánvaló más műfajokkal szemben“. Az állítás első felének igazát, vagy igaztalanságát most ne vitassuk, de mivel a másik felében foglalt „vád“ akár minket is érhetett volna, viszgaljuk meg az „esszéirodalom“ fogalmát. LÍÍjIDIj vita prózánk helyzetéről
