Irodalmi Szemle, 1967
1967/10 - FIGYELŐ - Czine Mihály: Keresztúry Dezső: „S mi vagyok én ...”
feltárni azt is, ami racionális, s azt is, ami irracionális..." — mondja frappánsan Dobossy. Nem mulasztotta el azonban hangsúlyozni, hogy Nezval nemcsak „programszerző", hanem elsősorban „alkotó művész, új víziók terem- tője“ volt. Tanulságos komparatista kiruccanása is a magyar avantgard történetébe. Dobossy következtetései cáfolhatatlanok és meggyőzőek a magyar és a cseh avantgard eltérő létfeltételeinek és társadalmi helyzetének értékelésekor. Jaroslava Pašiaková Keresztúry Dezső: „S mi vagyok én .. Annyi ünneplésben és félreértésben alig-alig volt még része klasszikus költőnek, mint Arany Jánosnak. A szobrát szinte már életében kifaragták, kötelező olvasmánnyá tették a verseit, s mégis pár esztendővel ezelőtt az érettségi tételek közül is majdnem kifelejtették. Öriás volta sohasem volt vitás; de egyidejűleg is a legellenkezőbb dolgokban látták a jelentőségét. Egyszerre látták benne a „magyar nép józan bölcsességének“ a megtestesítőjét, s az első nagy dekadens költőt; tudták a személytelen epikai ábrázolás mesterének és a legszubjektívabb magyar lírikusnak. A renyheség és megszokás szinte a legutóbbi időkig a nyugalom jegyesének vélte, a költészet Deák Ferencének. Nagy epikusnak, a józan bölcsesség képviselőjének az iskola látta s a régebbi irodalomtudományi munkák — még Riedl szép Arany-könyvében is a harmónikus, józan, deáki magyarként élt —; nyugtalannak, fájdalmasnak, modern lírikusnak a költők látták leginkább, a Nyugat korában Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád, a maiak közül Juhász Ferenc. Arany életútjának teljes megragadására legújabban Keresztúry Dezső vállalkozott. Keresztúry Dezső könyve — S mi vagyok én... címmel jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadó kaidásában — Arany János születésének 150. évfordulóján. Szebb zászlőhajtás még nem volt ünnepi évfordulón. Keresztúry Dezső Arany János életének első negyven esztendejét idézi; az irodalomtörténész és az esszé eszközeivel tudományos pontossággal és művészettel. Könyve kimagasodik a könyvtárnyi szakirodalomból. Hogy az irodalomtörténetnek milyen lehetőségei vannak, hogy a szaktudomány miként emelkedhet művészetté is, s telhet meg az irodalmi élettel: arra a Keresztúry könyve a legbeszédesebb példa. író és tárgy szerencsésen találkozott. Keresztúry Dezsőnek, a tudósnak Arany az első nagy szerelme. Harminc esztendővel ezelőtt írta róla az első könyvét, azzal a céllal, hogy egyensúlyt teremtsen az „eszményítés és megelevenítés erőjátékában“, megrajzolja az egyéniség és a mű változásait, s a változások belső összefüggéseit. A régi kép azóta sokat gazdagodott és színesedett, újabb gondolatokkal s évtizedes kutatások eredményeivel. A most megjelent könyv csak első része a több kötetre tervezett Aranymonográfiának, de már ebben a kötetben, amely — mint jeleztük — Arany első negyven esztendejét, a lassú „habozva tájékozódó, ki-kitörő és vissza- visszahulló felkészülés három évtizedét, s az első alkotókorszak tíz esztendejét idézi — már benne van Arany egyénisége teljesen és életművének vázlata is. Keresztúry Dezső ugyanis minden rész- mozzanatot az egész életműbe ágyazottan szemlél, megmutatja az egységbe foglaló kötőerőket, az egész pályán végigvonuló motívumokat, magatartásnak és szerepnek, hajlamnak és céltudatnak összhangját, amely a Toldi költőjének munkásságát táplálta, majd az összhang fölbomlását, a szabadságharc leverése utáni esztendőkben; a líra születését, a nyelv és szerkesztés lehetőségeit feszegető, próbálgató kísérletező kedvet, a költői felfogás alakulását, a történelem közbeszólásait; a környezetet, a magyarság roppant dilemmáit, a népiség és nemzetiség kérdéseit, világirodalmi ösz- szefüggésekbe állítva, s még arra is van ideje és ereje, hogy Arany János segédjegyzői ügyeiről és arcképeiről is szóljon, a Barabás megfestette, húsos, érzékenységre és komoly teherbírásra valló kezeiről. A szűkebb környezethez az egész hazai világ kapcsolódik, az irodalomhoz a művelődéstörténet és a politikai történelem; Arany élete és művei kapcsán az egész XIX. század megelevenedik. Ezernyi szálat sző egybe Keresztúry Dezső, mintha ez volna a világ
