Irodalmi Szemle, 1967
1967/10 - SZERVEZETI ÉLET - Tóth Elemér: Beszámoló az írószövetség magyar tagozatának tevékenységéről
szervezeti élet 1967. oki. 12-én tartotta közgyűlését a Szlovák bók Szövetségének magyar tagozata. Az alábbiakban Tóth Elemér szervezeti beszámolóját közöljük. Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy ismertethetem Önökkel mindazt, amit az írószövetség magyar szekciójának vezetősége — Bábi Tibor, Cselényi László, Dobos László, Mács József, Szabó Béla, Szőke József és Turczel Lajos — végzett, vagy végezni kívánt a Csehszlovákiai írók Szövetségének III. országos kongresz- szusa (1963. május 22—24.) óta. Tisztelt Közgyűlés! A magyar szekció vezetősége igyekezett mindenkor tervszerű munkát végezni. Számos esetben szembe találta azonban magát a kérdéssel: mi legyen munkájának a lényege: — az Irodalom ösztönzése? — a szervezeti élet irányítása? — vagy a közéletben való aktív részvétel? Idő kellett hozzá, míg rájöttünk, hogy mindhárom terület egyformán fontos, s ennek megfelelően kezdtünk dolgozni. A vezetőség az elmúlt időszakban havonként (de néha havonta 2—3-szor isi ülésezett. Az üléseken a vezetőség tagjai igyekeztek a fontos kérdésekben felelősen dönteni és eljárni. így például az önálló Magyar Könyvkiadó ügyében több levél íródott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához, Bilak, Pecho és Dubček elvtársakhoz. Eredményként Dubček elvtárs fogadta a magyar szekció vezetőségét (itt kell köszönetét mondanunk Lőrincz elvtársnak, aki önzetlenül egyengette utunkat Dubček elvtárs felé), s 1967. január 1-vel megindulhatott a Tatran Könyvkiadó magyar üzeme. Nem szeretnék Dobos elvtárs elé vágni, aki majd könyvkiadásunk és kiadónk helyzetével ismerteti meg önöket; de annyit még el kell mondanom, hogy az új vezetőségnek tovább kell majd folytatnia harcát az önálló magyar könyvkiadóért, mert az önállósulás gazdasági feltételei adottak. Az elmúlt évek során a vezetőség törekvéseinek egyik fontos részét képezte és meggyőződésem, hogy képezi majd a jövőben is a kiadói normák megváltoztatása, csökkentése. Igaz ugyan, hogy az elmúlt időszakban ezen a téren már történt változás: a prózai művek normája 5000-ről — 2500-ra, a versköteteké pedig 1500-ra csökkent, ez azonban nem elégíthet ki bennünket — hiszen ezek a számok azonosak a szlovák irodalom kiadói normáival, pedig a magyar lakosTisztelt Elvtársnők I Tisztelt Elvtársak! Tóth Elemér:
