Irodalmi Szemle, 1966
1966/10 - Monoszlóy Dezső: Gyászbeszéd
és a marabu. De a tormát nem neki kell reszelnie. Neki a gyászbeszédet kell megírni, és az anyósa imádkozzon, ha kedve tartja. Még egyszer a megreszelt nagy halom tormára meredt, és becsukta maga mögött a konyhaajtót. Bent a szobában sokáig fö'l-alá járkált. Mi lenne, ha nem írná meg a gyászbeszédet? Harminc év óta ismerte Gedeont. Akárhonnan elkezdhetné. Emlékezetből is. Mi lenne, ha papír nélkül beszélne? Ha azt mondaná el, ami éppen az eszébe jut? Harminc év alatt rengeteg minden történt. „Kedves gyászoló Közönség! Egy évig mellettem ült a padban, egyszer nagyon piszkosak voltak a körmei, és a kopasz német tanár nagy ribilliót csapott. És Ilonka integetett a sínek mellől. És arra, hogy a szandolinba mikor ült be, arra már nem emlékszem, akkor kezdtük éppen az ateista mozgalmat, mert már nem lehetett kibírni, hogy az anyósom állandóan a templomban ül.“ Minden szó rendkívül ismerősen hangzott, mintha sokszor elmondta volna már. Persze, hiszen egyszer már elmondta. Az egész dolog igen régen történt, még 1862- ben, amikor a fogadó előtt bekötötték a lovakat, és nem kellett istállópénzt fizetni. És ha valóban olyan régen történt, akkor mindent nyugodtan kipakolhat. „Kedves gyászoló Közönség! Pál Gedeonnak olyan sorsa volt, amilyet megérdemelt. Ha nem lett volna olyan sorsa, akkor egészen más dolgokat írt volna, akkor neki kellett volna továbbra is szavalnia, de ő nem akart, ő imár az érettségi előtt berekedt, ő a marabuk pártján állt, de mégis azt akarta, hogy a krokodilusok temessék, mert nem szerette a nem létező dolgokat... Igen, ő az embereket szerette... Talán túlságosan is... Azért ült bele a szandolinba... De azt is tudta, hogy a krokodilusoknak még nehezebb a sorsa, mert meg kell enniük a marabukat, és mégsem szabad berekedniük... Akkor sem, ha a feleségük a fodrásznál ül, amikor rohambrigádokat kell szervezni. ...És ha nem is becsülik őket...“ „Kedves gyászoló Közönség, Gedeon Pálnak rossz sora volt, mert mindenkinek rossz sora van, aki külön akar lelkesedni. A mi gyászunk azért örömteljes, mert mi együtt gyászolunk, az egyetemi káderes is itt van, és mindenki, aki Gedeon ellen szavazott, az ő érdekében, annak érdekében, hogy ő tiszta maradhasson, és ne kelljen szavalnia.“ Izgatottan megtörölte a homlokát, úgy érezte, mintha tormaszagot törölt volna le onnan. Az udvarról még egyre hangzott a gyerekek kórusa. — Hülye fiú Beregi, hülye fiú (Beregi... Éppen akkor csöngettek az ajtón. Biztosan a felesége jött meg a fodrásztól, elfelejtett kulcsot vinni magával. Eszébe jutott a torma. Valakinek a tormát is meg kell reszelni. Engedelmesen a fiókjába nyúlt, és tiszta papirost csavart az írógépbe.
