Irodalmi Szemle, 1966
1966/10 - Petrőci Bálint: Mágneses rácsok 11.
— Nagyon későn találkoztunk, nem lett volna szabad...! — Nem lehet boldogtalan az, aki nagyon szeret... — Csak ismétled, ismétled! De mit csináljak én? — Tegyél virágot a vázába... — Rózsát? Három szálat? Ezt akarod? — Akármit és akármennyit, csak virág legyen... S ne haragudjál az életre... Az élet nem tehet arról, ami történt... És mindennap önts friss vizet a vázába, hogy el ne hervadjanak a virágjaid... — Halló! Halló! Megszakadt a vonal... Halló!!! Fehér éjszaka — Már alszik a gyerek... — Alszik... — Előtte nem lenne szabad úgy beszélned...! — Hadd tudja meg, milyen az apja! — Nyugtalanul alszik... — Te talán nyugodt vagy? — Olyan nagy bűn, hogy szeretek egyedül lenni?! — Volna szived elhagyni bennünket?! — Nem tudom, mihez kezdenél. — Ha már erre gondolsz, régen rossz nekem! — Hirtelen meghalhatok... — Az nem is lenne olyan rossz... — A kedvedért megteszem, De altató nélkül ne feküdj le, mert felébrednél, és hívnád a mentőket! — Inkább én halok meg, minthogy így éljek! — Másra nem tudsz gondolni? — Bántja a fény a szemem... Oltsd el a lámpát... — Sötétben jobb? — Jobban látlak, mint világos nappal...! — Fehér folt lettem a sötétségben? — Beismered végre bűnödet? — Az... nem bűn... — Mit mondtál? — ...a szerelem sosem lehet bűn... — Mégiscsak .beleszerettél valakibe?! —< Már régen... Beléd... A te arcod él bennem... — ...mégis a magányt szereted? — Nem is tudod, milyen jó egyedül lenni... — Ezért ülsz éjfélig is a konyhában? — Ezért... — ...és közben másvalakire gondolsz! — Hányszor mondjam?! — Nem tiltakoznál ilyen hevesen, ha nem gondolnál másra! — Nem elégszel meg azzal, hogy a sötétben is látsz? Már a gondolataimban is. olvasol?! í j i I . ll.i.iji — Ha nem lenne gyermekünk, nem bánkódnék annyit... — Elválnál? Egy csöppet sem1 fájna a szíved? — Eddig még gondolatban sem csaltalak meg... — Eddig...?! — Eddig... — És holnaptól?! — Azt bízd reám! — Féltékennyé akarsz tenni? — Ügy véled, hogy féltékennyé tehetlek? — Kíséreld meg! — De harciasan mondod! Azért bíztatsz, hogy megnyugtasd a lelkiismereted?
