Irodalmi Szemle, 1966

1966/8 - HAGYOMÁNY - Sándor Károly: Adalékok Juhász Gyula lévai vonatkozásaihoz

magyar realizmusban gyökerezik is. Mi ez a tragikus realizmus? A sújtott ember, és a sújtott nép életérzése és életlátása. Nem fordul el attól, amit folyton maga előtt lát reggeltől estig, egy életen át; a küszködő, sodródó, egymás közt és egymás ellen sistergő

keserves életet. Ez az élet maga diktálja a módszert, nem engedi, hogy az író fátyolt borítson reája, szivárványt fessen föléje. Éber és becsületes küldetésre izgat. Tamás Mihály hiteles novellái a kisebbségi magyar élet tiszta mozaik-darabjainak tűnnek fel előttünk.“

Sándor Károly adalékok Juhász Gyula lévai vonatkozásaihoz

A legnagyobbak közül se jut ki mindenkinek -annyi figyelem és kegyelet, amennyivel a háború utáni irodalomtörténet Juhász Gyulát az őt megillető helyre emelte. Életéről közel hét- százötven oldalnyi dokumentum jelent meg,1) s a róla szóló irodalom minden tekintetben oly gazdag, hogy életének és működésének legapróbb mozzanatait is feltárja. Érvényes ez Juhász Gyula szlovákiai vonatkozásainak feldolgozására is. Életének Szakolcán töltött két esztendejét Szalatnai Rezső, „Juhász Gyula hatszáz napja“ című könyvében, részletesen megírta.

A költő rövid, egyhónapos lévai tartózkodásával kapcsolatos adatokat többen is publikálták, de mindeddig egymástól eltérőn és pontatlanul. Levéltári dokumentumok birtokába jutva ki kell igazítanunk Juhász Gyula lévai tartózkodásának téves adatait.

A már megírt tények ismétlésének elkerülése végett csupán a téves vagy egymástól eltérő adatok korrigálására irányul ez a néhány megjegyzés, amely a lévai levéltárban őrzött alábbi dokumentumra épül:

„Ngos és főt. Rendfőnök Or! Tisztelettel jelentem Ngodnak, hogy a Léva város terhére küldött világi helyettes tanár, Juhász Gyula, október hó 1-én eltűnt Léváról. Holmiját becsomagolta, tartozásait kifizette, és egy névjegyet hagyott hátra e felirattal: ,,Súlyos idegbajom miatt megválók az élettől". Az esetet jelentettem a rendőrségnél, de minden eredmény nélkül járt a nyomozás. Ezek alapján felkérem Ngodat, szíveskednék Juhász Gyula helyére egy másik magyar-latin szakos tanárt küldeni. A tantárgybeosztása a következő volt: magyar 5, latin 6 I B, magyar 3 IV, gpótló 3 V. Ha esetleg meg is kerülne, itt többé nem lehet alkalmazni, mert a szülők jogosan attól félnének, hogy „idegessége" őriilési rohamban nyerhet kifejezést. Tekintettel a helyettesítéssel járó nehézségekre, kérem az ügy minél gyorsabb megoldását. Léva, 1907. október 4-én. Cserhelyi Sándor házfőnök, gimn. igazgató"2)

Ebből kiindulva a következő kiigazítások adódnak:

1. A költő lévai tartózkodásának idejét eddig, ■eltérően — egy évnek, fél évnek, négy és három hónapnak írták. Érkezésének pontos napját •ugyan nem tudjiik, s bár a tanári kar augusztus 31-én tartott alakuló gyűlésének jegyzőkönyvében3) a neve nem szerepel, mégis valószínű, hogy az iskolaév megnyitására megérkezett. Ezt illetően nem is térnek el a vélemények. S mivel az idézett igazgatói jelentés alapján tudjuk, mikor távozott, leszögezhető, hogy Juhász Gyula lévai tartózkodásának ideje egy hónap volt. Téved tehát még Péter László is, amikor „Léván“ című tanulmányában4) helyesen igazítja ki Féja Gézát, -aki négy hónapnak tudja Juhász Gyula lévai tartózkodását, de a költő távozásának napját ő maga is október 3-ban jelöli meg.

2. A költő távozásakor hátrahagyott névjegyének szövegét illetően is eltértek az adataink. Féja Géza, a lévai származású író, egy volt piarista tanár visszaemlékezése alapján azt írja, hogy Juhász Gyula -egy „Consumma- tum est“ szövegű papírlapot hagyott hátra. Özv. Jaszanovics Ödönné, szül. Thonhaiser Aranka, aki tizenhat éves volt, amikor a költő náluk lakott, Gyüre Lajos feljegyzése szerint5) egy levélre emlékszik, amelyben -ez állt: „Ne keressenek, ne kutassanak, hogy hol vagyok."

Mivel a költő betegségének, súlyos neurasz- téniájának tudatában volt, s távozását a szállásadók bizonyára elsősorban az intézet igazgatójának jelentették, átadva az asztalán talált névjegyet is — az igazgatói jelentésben idézett szöveget kell hitelesnek tekintenünk.

3. Hazai viszonylatban eddig Gyüre Lajos írt legérdemlegesebben s általában véve is legpontosabban Juhász Gyula lévai vonatkozásairól. Csupán abban téved, hogy a keltőt a ke- gyesrendi főgimnázium világi rendes tanáraként emlegeti. Az igazgatói jelentés szerint Juhász Gyula Léván világi helyettes tanár volt.

4. Gyüre Lajos a költő helyét betöltő Szepesi Rezső tanár órabeosztása alapján következtetett (a levéltári okmány tanúsága szerint helyesen) arra, hogy Juhász Gyula magyart és latint az I.B osztályban, magyart a IV., görögpótlót pedig az V. osztályban tanított.

A lévai levéltárban előkerült az 1907/8-as iskolalév órarendje, amely szerint Juhász Gyula az I.B osztálynak volt az osztályfőnöke.

1) Juhász Gyula 1883—1937, Magvető Kiadó, Budapest 1962.

2) Járási Levéltár, Léva — Lévai gimnázium 351/1907 sz.

3) U. o. 319/1907 sz.

4) Juhász Gyula 1883—1937, 107 o.

5) Gyüre Lajos: Juhász Gyula Léván, Hét, 1958. 2. sz. 14. o.