Irodalmi Szemle, 1966

1966/1 - FOLYÓIRATSZEMLE - Koncsol László: A Plamen az afrikai problémákról

— ki-ki saját viszonyai és fejlettségi foka szerint). A harc tehát pillanatnyilag Afrika sajátos arculatának kialakításáért folyik, ezért hangsúlyozza például Tóm Mboya kenyai miniszter az afrikai el nem kötelezettség szükséges voltát: minden erejükkel az önálló vonal kialakításáért. „Afrikát nehéz lesz megóvnunk az ideológiáktól, mert körös-körül dübörögni fog a hidegháború. Ezért harcolnak itt az újonnan önállósult államok az afrikai célok meghatározásáért, anélkül, hogy hagynák magukat belevonni a hidegháborúba, ezért kérik, hogy ezekben a világot formáló esztendőkben Afrika független maradhasson, hogy kialakíthassa saját egyéniségét, saját szocializmusát."

Érdekes, de főként tanulságos és megrázó élmény fellapozni ezeket a szemelvényes dokumentumokat, mert az ember általuk kívülről látja önmagát. Egy kicsit egyoldalú kép, ez viszont az adott történelmi helyzetben tökéletesen indokolt; egy kicsit torzít, de annál hívebben, annál élesebben adja vissza a valóságot. Az ember akaratlanul is az ő szemükkel kezdi vizsgálgatni önmagát, sorra fedezi fel magában, vagy ha már ismeri, még könyörtelenebből látja előítéleteit (nemzet, haza, nacionalizmus, türelmetlenség) és illúzióit (humanizmus, kultúra, civilizáció, emberiség), mégis, ha látja, ami Afrikában történik, megbocsát a világnak, mert tudja, hogy előítéleteit felmorzsolja az idő, s Afrika szabadulása egy lépéssel közelebb hozza az illuzórikusnak látszó európai humanista eszmények megvalósulását.

Oldrich Rakovec: Halászcsónakok a Károly-híd alatt