Irodalmi Szemle, 1966
1966/5 - DISPUTA - Andics Erzsébet: Revízió alá kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 1848—49-es forradalomról?
Andics Erzsébet revízió alá kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 1848-49-es forradalomról ? Lapunk múlt évi decemberi számától kezdődően két folytatásban közöltük Vladimír Mináč Egy nemzet él itt című tanulmányát. Mináč írását egy kibontakozó vita alapjának tekintjük. E disputa részeként jelentetjük most meg Andics Erzsébet magyar- országi történész a Valóság áprilisi számában megjelent tanulmányát is. Az 1848—49-es forradalmakkal foglalkozó történelmi tanulmányok, vitairatok, cikkek megsokasodása az utóbbi években mind a tőkés, mind a szocialista országokban mutatja, hogy a XIX. század közepén Európán végig- hullámzó polgári forradalmak és nemzeti szabadságharcok története és problémái, a belőlük levonható következtetések mindmáig nem veszítették el az aktualitásukat. Nagy társadalmi átalakulásokban, forradalmi eseményekben ugyancsak gazdag (minden eddiginél gazdagabb) korunk nem egy égető kérdésével kapcsolatban nemcsak a történészek, de a politikusok is előszeretettel nyúlnak vissza a XIX. századi európai forradalmak vélt vagy tényleges tapasztalataihoz. Egy-egy ilyen írást fellapozva, szinte nem érezzük, hogy több mint egy század — és milyen század — múlt el az események óta; a küzdelem hevessége szinte a régi, érvek és ellenérvek csatazaja zúg, lobognak a harci zászlók. Ez annál kevésbé csodálatos vagy érthetetlen, mert hiszen a modern társadalom nem egy intézménye, eszméje a 48-as forradalmakat tekintheti szülőanyjának. De azért sem, mert mai társadalmi küzdelmeink — amelyeknek az 1848—1849-es forradami harcok bizonyos tekintetben az előfutárai voltak — a nem eléggé hangsúlyozható különbözőség ellenére is, amely a történelmi helyzetben, a társadalmi és osztályviszonyokban, az eszmékben és célkitűzésekben fennáll, azokkal nem egy rokonvonást, párhuzamosságot, közös problémát mutatnak fel. A múlt század közepén lezajlott forradalmak és szabadságharcok eleven és hatékony tanulságot rejtenek magukban a mai emberiség számára is. Az sem meglepő, hogy a szembenálló arcvonalak is lényegében — mutatis mutandis — 1848-hoz sok tekintetben hasonlóan alakulnak, abban az értelemben, hogy napjaink haladó erői és irányzatai, osztályai és pártjai az akkori progresszív erők oldalán, míg a jelenlegi konzervatív, a mélyrehajtó társadalmi és politikai változásokat feltartóztatni törekvő osztályok és irányzatok képviselői általában az akkori hasonló jellegű pártok és tényezők mellett szállnak síkra. Természetesnek, sőt törvényszerűnek kell hát tekintenünk, hogy a jelenlegi polgári történetírás számos képviselője, nemcsak a legitimista beállítottságú osztrák történészek, hanem nyugatnémet, sőt amerikai szerzők is, egyre nagyobb számban és egyre nagyobb hévvel foglalnak állást a múlt század közepének feudális és abszolutista erői és törekvései mellett. Kevésbé természetes és mindenképpen bővebb magyarázatra szorul, amikor szocialista országok történelmi irodalmában találkozunk a marxi-engelsi elemzés és értékelések cáfolásával, lényegében revízió alá vételével. Még akkor is meglepő, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a szocialista országok történetírása és a polgári történeti irányzatok között nincs „kínai fal“, mint azt nem egy esetben saját történetírásunkban is tapasztalhatjuk. Vannak esetek, amikor Marx és Engels nézeteinek a tényleges revízió alá vétele nevük sűrű és tiszteletteljes emlegetése, az osztályharcnak mint legfőbb elvnek látszólag mindenek fölé helyezése mellett történik. Erre sajnálatos példát nyújtanak egyes román történészek, akik — még néhány év előtt képviselt, helyes nézeteiket feladava — veszedelmes közelségbe kezdenek kerülni polgári történetírásuk olyan képviselőivel, akiknek antimarxiz- musa és nevezetesen nacionalizmusa ezelőtt előttük, mint ahogy az egész marxista historiográfia előtt, vitán felüli volt. Hogy példát is említsünk, rá kell mutatnunk Viktor Che- restesiu, ismert román történész nemrég történt állásfoglalására igen tekintélyes és széles körű nemzetközi fórumon: az 1965 nyarán disputa
