Irodalmi Szemle, 1966
1966/5 - HAGYOMÁNY - Jaroslava Pašiaková: Gömöri Jenő és a TŰZ
fejleszti ez érzéskomplexumot, s e komplexum alkatelemeit a tömegekben is és mégis létrehozza a lelki egyensúlyt a népek között. Ez a lelki egyensúly pedig: az igaz béke... Békét kötni nem lehet, békét ültetni kell, öntözni kell, gondozni kell, növeszteni kell, ápolni kell." A Tűz tevékenységét Gömöri „Üzenet a szlovák költőkhöz" című költői felhívásával kezdte. Gömöri ezt a versét Martin Rázusnak, a „Maďarským básnikom“ (Magyar költőknek) című vers szerzőjének ajánlatta. Gömöri programjában van azonban valami irreális, nemcsak mai szempontból és időtávlatból: a szinte szorongó politikamentességre törekvés. Ez viszont lehetetlen követelmény, mert minden kulturális tett — s ilyen minden egyes irodalmi folyóirat is — egyben politikai tett is a haladás vagy akár a reakció szolgálatában. S éppen ezért találunk a Tűz — abban a korban kétségtelenül haladó, mert békés és humánus gondolatokat hirdető — programjában egyetlen irrealitást: az apolitizmust. Nekünk azonban úgy tűnik, hogy már Gömöri is érezte, sokról, de valamivel még többről van sző a közép-európai fejlődésben, s épp ezért határozottan a szlovák és cseh kultúrmunkások felé orientálódik. Ugyanakkor jelzi a szélesebb együttműködés lehetőségét is: „Együtt élünk, fizikailag együtt élünk a szlovák és cseh néppel. Kell, hogy a béke érdekében és kultúráink termékenyítő kölcsönhatása érdekében, valamint az emberi kultúrközösség szolgálatában: lelkileg közelebb érjünk egymáshoz. E lelki közeledés útjait egyengetni akarjuk e hasábokon. Figyelemmel akarjuk kísérni a szlovák és cseh — később a román, szerb és horvát — kultúra életét, evolúcióját, munkáját, főleg irodalmát, és művészetét... Ezzel szemben azonban hasonló megbecsülést és hasonló szeretetet és megértést várunk szlovák és cseh részről.“ Mert nem szabad elfelejtenünk, ■ hogy a Tűz a kultúra közvetítésén túl más, nehezebb feladatot is magára vállalt: „a kultúra platformján akarjuk összehozni és egyesíteni a szertehúzó és ezért gyengülő magyarságot, magyar erőket.“ Olvassuk csak figyelmesen Ignotus vallomását (Tristia): „Aki e sorokat írja az utóbbi harminc esztendőben szorgalmas munkása volt a magyar irodalomnak... Számot akar adni, minden következtetés nélkül az új cseh-szlo- vák köztársaság írástudói előtt az olyan író lelki állapotáról, kinek érzése egy dolgos férfiéleten át Ö-Magyararszág épségében, mint valamely természeti adottságban gyökerezett, s ki most természetellenesnek érzi, ha kerítés mögül és rácson át kell voltaképpeni olvasóihoz áttekintgetni..(Tűz, 1921. 1. évf., Pozsony). A Tűz munkatársainak impozáns jegyzéke a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy Gömöri hároméves munkásságának idején menynyire igyekezett mindezt megvalósítani. (Az 1921-es évfolyam revü formában jelent meg Pozsonyban, az 1922/23-as Bécsben hetilap alakban. Ez a rotációs irodalmilap-forma egyedülálló és első kísérlet volt arra, hogy irodalmi újságot ilyen olcsó, hozzáférhető formában kiadjanak, s ugyanakkor a színvonalát is megtartsák.) A következő munkatársai voltak: Barta Sándor, Balázs Béla, Gaál Gábor, Kolnai Aurél (ideiglenes társszerkesztő volt), Kosztolányi Dezső, Gábor Andor (Névtelen álnéven írt), Hatvany Lajos, Komlós Aladár, Lengyel József, Jékely (Aprily) Lajos, Karinthy Frigyes, Barta Lajos, N. Jackó Olga, Lesznai Anna, Mácza János, Vozári Dezső, Füst Milán, JuhSsz Gyula, Sándor Imre és még sokan mások, több mint hatvan író. A Tűz egy szélesebb és egy szűkebb irodalmi programot dolgozott ki. A szélesebb programban a közép-európai kulturális közösség gondolatának a propagálója lett, szűkebb programjában Ady Endrét választotta pártfogójául, és — nem véletlenül — az ő ismert internacionalista üzenetét tűzte zászlajára. Külön rovatot szentel a Tűz az Űj Modern Könyvtárnak, amelyben részleteket közöl Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Hatvany Lajos, de ugyanakkor Cervantes, Heinrich Mann és mások műveiből is. Gömöri az Űj Modern Könyvtár elé című cikkében (1922. aug. 13.) a következőket mondja: „Megváltozott viszonyok között, egy egészen új világban, új helyzetek, új emberek, új áramlatok között kell most az Üj Modem Könyvtárnak kultúrát hordani és elvetni. Kulturális hivatása és jelentősége az Üj Modem Könyvtárnak a régi Modern Könyvtárral szemben annyiban kiszélesbedett, hogy kulturális közösséget akar tartani a földrajzileg ötfelé szakadt magyarságban azzal, hogy mind az öt új országban olvassák.“ A Tűz legfontosabb vállalkozása jól átgondolt három ankétja volt: 1. Az európai kultúra jövőjéről, 2. Az utódállamok magyar nemzetiségi kultúrájának további fejlődéséről, ankét a magyar irodalomról. Külföldön is nagy visszhangra talált a háború utáni időszak európai kultúrájáról szóló ankét, amelyet a Tűz 1922. szeptember 24-én hirdetett meg Az európai kultúra jövője címmel. A világ harminc kiváló kulturális tényezőjéhez fordult felhívással, hogy válaszoljon a következő kérdésekre:
