Irodalmi Szemle, 1966
1966/5 - VETÉS - Mészáros János: Versek - Vass Ottó: Közöny - Teleki Mária: Vonítanak az ebek
szekrény áll a sarokban Félek a ruhavilágtól! Tele van akasztóval, csenddel, sötétséggel... De rájöttem, hogy a szekrényt jel lehet dönteni, a ruhákat kidobálni, s az akasztókat tűzbe vágni .. Szavakat láttam távozni a számból. Mikor megláttam, megutáltam őket: tapogatóztak kígyókecsességgel, lassú mozgással távolodtak tólem. Vass Ottó közöny Ügy vesz körül a semmi, mint a hínár, ha egy szót leírok, úgy érzem, frázis, frázis, amelyet sötétben mondok el, vagy távíró billentyűjén kopogok le nem létező vevőállomások felé. Kusza szövevényben kúszok, s fojtogat, megöl a közöny. Vállrándítva fordul tőlem el és megvet a világ. Üres arcok néznek rám vissza... Teleki Mária De aztán magam is beléjük olvadok, betáplálódom a gépezetükbe, s ők megnyugodva tudomásul veszik, hogy végre én is halott vagyok... voníianak az ebek Vonítanak az ebek a holdra: erre jár a halálmadár. Féljünk? Ne féljünk? Vég lesz ez vagy feltámadás? Felkeljünk? Ne keljünk? Recseg a fa: fűrészelik. Kattog a kalapács. Mi lesz az? Koporsó vagy díszdobogó? Doboz ez is — doboz az is. Vagy bele, vagy rája, egyiknek is, másiknak is aranyos a rámája. Mészáros János vetés Irodalmunk zsengéi szavakat láttam távozni
