Irodalmi Szemle, 1966

1966/2 - FIGYELŐ - Wiliam Faulkner: Alkonyat (Koncsol László fordítása)

— Jason nem fél eljönni hozzám — mondta Nancy. — Ugye, nem, Jason?

— Jason árulkodni akar — mondta Caddy.

A sikátor sötét volt. Elhagytuk a legelőkaput.

— Fogadom, ha most valaki kiugrott volna a kapu mögül, Jason üvöltött volna.

— Nem igaz — mondta Jason.

Tovább róttuk a sikátort. Nancy nagy hangon beszélt.

— Miért beszélsz olyan hangosan, Nancy?

— szólt Caddy.

— Kicsoda, én-e? — kérdezte Nancy. — Figyeld csak meg Quentint meg Caddyt meg Jasont, ha szerinted hangosan beszélek!

— Olyan hangosan beszélsz, mintha öten lennénk itt — mondta Caddy. — Ügy beszélsz, mintha Apa is itt lenne velünk.

— Kicsoda? Hát hangosan beszélek én, Mr. Jason? — kérdezte Nancy.

— Nancy „Mister“-nek szólítota Jasont •— mondta Caddy.

— Hallgasd csak meg, hogy beszél Caddy meg Quentin meg Jason! — mondta Nancy.

— Mi nem beszélünk hangosan — mondta Caddy. — Csak te beszélsz úgy, mintha Apa...

— Csitt! — szólt rá Nancy. — Csitt, Mr. Jason!

— Nancy már megint „Mister“-nek szólította Jasont...

— Csitt! — mondta Nancy. Mindvégig hangosan beszélt, amíg átkeltünk az árkon, és átbújtunk a kerítés alatt, ahol ő is át szokott bújni, a ruhával a fején. Végül elértük a házat. Siettünk. Kinyitotta az ajtót. A szoba olyan szagú volt, mint a lámpa, és Nancy olyan szagú volt, mint a kanóc, mintha csak egymásra vártak volna, hogy együtt árasszák a szagot. Lámpát gyújtott, bezárta az ajtót, felrakta rá a keresztrudat. Most már felhagyott a hangos beszéddel, végignézett rajtunk.

— Mit fogunk csinálni? — kérdezte Caddy.

— Ti mit akartok csinálni? — kérdezte Nancy.

— Azt mondtad, hogy mókázhatunk egy kicsit — mondta Caddy.

Volt Nancy házában valami különös dolog; valami, ami szagként lebegett Nancy és az egész ház körül. Jason is megérezte.

— Én nem akarok itt maradni — mondta.

— Haza akarok menni.

— Akkor menj haza! — mondta Caddy.

— Nem akarok egyedül menni — mondta Jason.

— Mókázni fogunk — szólt Nancy.

— Hogyan? — kérdezte Caddy.

Nancy az ajtónál állt. Nézett bennünket, de olyan volt, mintha csak üres gödör volna a szeme, mintha egyáltalán nem is nézne vele.

— Mit akartok csinálni? — kérdezte.

— Mesélj valamit! — mondta Caddy. — Tudsz valami mesét?

— Tudok — mondta Nancy.

— Mondd el nekünk! — nézte Caddy. Ránéztünk Nancyre. — Nem tudsz te mesélni!

— De tudok — mondta Nancy. — De igen, tudok.

Odajött, leült a tűzhely elé egy székre. A tűz alig pislákolt. Nancy, mihelyt a tűzhely átmelegedett, felszította, s a láng fellobbant. Belekezdett a mesébe. Ügy beszélt, mintha a szeme rajtunk járna, mintha nézne, és nekünk mesélne, de sem a szeme, sem a hangja nem volna az övé. Mintha még valahol máshol is létezne, máshol is várna. Nem volt bent a kunyhóban. A hangja volt bent, meg a teste, az a Nancy, aki át tudott bújni a szögesdrót alatt, fején a ruhával, úgy egyensúlyozva a batyut, látszólag súlytalanul, mint valami léggömböt. Ennyi volt az egész.

— A királyné pedig odaért az árokhoz, ahol az a rossz ember rejtőzködött. Odaért az árokhoz, és így szólt: „Bárcsak átmehetnék ezen az árkon!“ Ezt mondta a királyné...

— Miféle árkon? — kérdezte Caddy. — Olyanon, mint ami ott kint van? Miért akart a királyné bemászni az árokba?

— Azért, hogy bejusson a házába — mondta Nancy. Nézett. — Azért kell átmennie az árkon, hogy minél hamarább bejusson a házába, és eltorlaszolhassa az ajtót.

— Miért akart hazamenni, és miért akarta eltorlaszolni az ajtót? — kérdezte Caddy.

4.

Nancy csak nézett ránk. Elhallgatott. Nézett. Jason lába, ahogy Nancy ölében ült, kinyúlt a pantallóból.

— Azt hiszem, ez nem jó mese — mondta.

— Haza akarok menni.

— Talán jobb is akad — mondta Caddy. Felkelt a padlóról. — Fogadom, hogy most éppen minket keresnek. — Megindult az ajtó felé.

— Ne! — szólt Nancy. — Ne nyisd ki! — Felugrott, és elébe vágott Caddynek. Sem az ajtóhoz, sem a fakorláthoz nem nyúlt.

— Miért ne? — kérdezte Caddy.

— Gyere vissza a lámpához! — mondta Nancy. — Mókázni fogunk. Nem szabad kimenni.

— Mennünk kellene — felelte Caddy. — Hacsak nem fogunk sokat mókázni. — Nancy- vel együtt visszatért a lámpa mellé a tűzhöz.

— Haza akarok menni — mondta Jason.

— Árulkodni fogok.