Irodalmi Szemle, 1966

1966/10 - FIGYELŐ - Egri Viktor: Egy modem Divina Commedia

erkölcsöt és emberséget követel. Ami­kor már belevitték, kolhozt akar a mu­zsik is meg a „teljhatalmú Mitya" is, és Korjakin elvtárs is a járásról, de mindenki a maga tapasztalatai, elgondo­lása és erkölcse szerint. S a muzsik és a hatalom elgondolásai ellentétesek, az őszinteség és a jövőbe vetett bizalom egyik oldalon sem hiányzik, de a mu­zsik a föld emberének szemszögéből, a természet, a kenyér szemszögéből, a hatalom embere pedig a politika, a szervezés, a nagyobb összefüggések szemszögéből nézi az új rendet. Csau­zov a történelem elébe állított paraszt, akitől azt kívánják, adja fel élete érté­keit, jövője érdekében tanuljon új ér­tékeket, múltját felejtse, csak a jövőbe nézzen. S az ellentétet csak fokozza, hogy a hatalom eleve bürokratikus, ér­zéketlen és szenvtelen, csak a célt lát­ja, és az ember csupán eszköze, apró kerék a nagy gépezetben. Zaligin stílusának fontos kelléke a belső monológ, mely ugyan intellektuális kifejezési mód, de az ő tolla nyomán népivé és költőivé válik. Nyoma sincs benne a modernista írások pókhálóvé­kony intuíciós szálakkal összefűzött, sokszor zilált morfondírozásainak. Mo­dernné azáltal válik, hogy mélyén ter­mészetes logika húzódik, egyszerű pa­raszti értelem: természetes életérzés és költészet ötvözetéből épül fel. Az öreg Nyecsaj okoskodásai és Csauzov tépelő- dése a közvetlen életjelenség autentikus jegyeit viseli magán. S az irodalom ott kezdődik, amikor egy leírt alak, táj, vagy környezet jelenséggé válik. Az Irtis partján egy kor művészi szintézise, s ebben Sánta Ferenc Húsz órájával rokon. Közös bennük a típus­teremtés szimbólumokra törekvő jelle­ge; nem a szó szoros értelmében vett nagyepika ez, de költői valóságteremtés, •mely nem széles és sokoldalú valóság- festésével, de tömör és pontos fogal­mazásával, érzelmi és indulati telített­ségével és költői jelrendszerével hat. A kulákokat és később magát Csauzovot „a mocsáron túlra“ telepítik ki, senki sem tudja, hol, merre van az, hány versztnyire, ötszázra, ezerre, a muzsikok csak annyit tudnak, hogy „ott is csak föld van az ég alatt“. Csauzov is szim­bolikus alak, a legértékesebb muzsik tí­pusát képviseli, aki a fiatal szovjet ha­talomnak nagy segítségére lehetne, mert dolgos, mindene a föld, a ló, és erkölcse a föld népének tiszta erkölcse. Sorsszerű és végzetes jelenség, hogy a hatalom éppen öt nem érti meg, és éle­tében összesűrűsödik a kolhoz és a mu­zsik minden ellentétének tragédiája. Stílusában viszont különbözik Zaligin könyve a Húsz órától; míg az egy adott helyzetnek intellektuális nyelven írt és logikával szerkesztett gondolati integ­rációja, addig Az Irtis partján muzsik­jai a saját nyelvükön beszélnek és gon­dolkodnak. Maga az egyszerű és termé­szetes emberi lét sugárzik közvetlenül a könyv lapjairól, s megértjük, hogy a szovjet irodalom múlt évének egyik meglepetése az irodalmi és a Lenin-díj esélyese volt. Duba Gyula Egy modern Divina Commedia Peter Weiss: A vizsgálat Az elmúlt esztendő őszén Németor­szág keleti és nyugati felében, tizenhét színpadon egyszerre, október 19-én mu­tatták be Peter Weiss Auschwitz-drá- máját. Az NDK berlini parlamentjének üléstermében jeles színművészek mellett az ország vezető politikusai és neves közéleti személyiségek olvasták fel a darabot — ezzel a „Lesung“-gal mintegy hangsúlyozva, hogy A vizsgálat nem csupán művészi, hanem politikai tett is. A kettéosztott Berlinben darabja két ősbemutatóján vehetett részt a szerző, írja Bruno Frei, az ismert osztrák pub­licista Auschwitz a színpadon című cik­kében. „A művet 1965. október 26. és november 21. között kilenc nyugatné­met rádió sugározta, a német színházak érdeklődése keleten és nyugaton egy­aránt növekszik A vizsgálat iránt. Ha­sonló eset még nem fordult elő a mo­dern színjátszás történetében. (Csak fil­mek szimultán bemutatói szokásosak.) A jelenséget lehetetlen a művészet, a művészvilág fogalmával magyarázni, ez az esemény már a politika és erkölcs eszmekörébe tartozik. Egy nyugatnémet kritikus »a rossz lelkiismeret kiegyenlí­téséről, egységes vállalásáról beszél.“ Peter Weiss 11 énekből álló oratóriu­mát azóta hallhattuk a budapesti Kos­

Next

/
Thumbnails
Contents