Irodalmi Szemle, 1965
1965/7 - Roman Kaliský: Csallóköz kérdőjelei
várromnak támaszkodva áll és a dyji árral elöntött völgyet nézi s átérzi, hogyan szenved és pusztul az erdő a vízben, s hogyan vesznek el s pusztulnak az őzek és foglyok. Beleéli magát Mušov község helyzetébe, amely szigetté vált, a dyji „tengerrel“ körülvett szigetté, hatalmába keríti a Dolné Véstonice-i emberek kétségbeesése, mert az elöntött földek ebben az évben nem hoznak termést. Éles tekintetét és jó emlékezőtehetségét semmi sem kerüli el. A szérű mögötti ribizli-bokrok sem, amelyeknek vízből kiálló csúcsaik egy sereg fürödni vonuló zöld madárra emlékeztetnek. S melankóliáját semmi sem tudja szétoszlatni, sem az, hogy felkelt a nap, és hogy sugaraiban a víz aranyosan fénylik; sem az, hogy körülötte minden anyatejtől illatozik; sem az, hogy a lankák szőlőtáblái gazdag termést ígérnek. Az író ebben a pillanatban semmire sem figyel, mert; „amott lenn a völgy fenekén a folyékony arany áradatában erdő haldoklik.“ Jaromír Tomeček, nagyon szomorú az, ha egy védtelen erdő haldoklik! De hogyan kell leírni egy nagy katasztrófát? A nagy katasztrófát a nagy számok jelentik. S a nagy számok között, amint jól tudjuk, elvesznek az egyéni sorsok. Nemcsak a fák, de az emberek sorsa is. A helyzet az, hogy Nagymegyertől Komáromig, Komáromtól Gútáig Csallóköz víz alatt állt. Ügy nagyjából. S látjátok, ez az — csak úgy nagyjából — mert kinek mit mondanak az ismeretlen falvak nevei, amelyek ezt az adatot pontosabbá tennék és kiszélesítenék, hisz nem tart mindenki otthon speciális térképet, hogy a bolhahelységeket kikereshesse. Csakhogy ilyen bolhahelység több mint negyven van, amelyekből több mint ötvenezer ember volt kénytelen elmenekülni, — sok nemzedék utódai, akik ezt a darabka földet lakták, szépítették, védték kar karöltve tatároktól és törököktől s elemi csapásoktól is; többnyire magyarok, természetesen polgártársaink, embertestvéreink. És az a Duna-víz elöntött több mint százezer hektár termőföldet. S hány köbméter víz állhat ott? Aki ennek a meghatározásával megpróbálkozik — tízjegyű számokra lesz szüksége, hisz csak a csiosói gátszakadáson keresztül több mint ezer köbméter víz zuhogott Csallóközre másodpercenként. S mikor folyik le ez a víz ? Mikor és hogyan csapolják le ? Az első közzétett találgatások hetekről hónapokról, sőt hosszabb terminusokról is beszélnek. S mi lesz, ha újból áradni fog a Duna ? Mi lesz ha újból áradni fog a Vág ? S a víz zavaros, dögtetemektől bűzlik, partjait és a gátakat vízi patkányok ostromolják és szúnyogfelhők kelnek belőle. A víz szintje fölött nem hangzik madárdal, csak itt-ott ellenszenves békakuruttyolás. Ez a víz mérges. Az emberek, akik elfutottak előle (sokan csak abban, ami rajtuk volt) itt szántottak vetettek, de aratni nem fognak. A víz eltemette gabonájukat, kukoricájukat, répájukat, gyümölcsöskertjüket, ledöntötte házukat, istállóikat, elvitte ólaikat, tönkretette az állatállományt, elhordta holmijukat, elvitt mindent, amivel együttéltek, amit szerettek. Ha a víz majd eltakarodik s a községek határába, a mezőkre vagy a dunamenti erdőbe kimegy a vadász, nem céloz rá majd az őzre, szarvasra, nyúlra, fácánra, fürjre. Az a pár darab, amely túléli a csapást, arra sem lesz elég, hogy a tenyészetet megújítsák. Itt egyelőre csak a kóbor kutyákra lehet és kell vadászni, akik a magánytól megvesztek s az elhullott marhák s erdei és mezei vadak tetemeivel együtt el kell égetni, vagy ásni őket. Aki akkor Pozsonyból Komáromba akart jutni a jó betonországúton autóval, kétségbeesett, kínos érzést érezhetett. Mi megpróbáltuk. Nagymegyer után minden oldalról víz — stop! Megpróbáltunk elfordulni balra s valahogy így eljutni Vágselyére s onnan Gútán keresztül Komáromba. Stop! Víz! Kénytelenek voltunk visszatérni Dunaszerdahelyre s onnan indulni Selye és Gúta felé. S ott megint stop! S úgy tűnt, hogy végérvényesen, mert az út a víz alá veszett s a víz alatt eltűntek a tizenkétezres Gúta házai, gyümölcsöskertjei. A sebtében épített gútai gát nem bírta ki az árhullámok ostromát. De végül is mégiscsak szárazföldön jutottunk el az ország más részeitől vízzel elrekesztett, védekező Komáromba. A Vág jobbparti védőgátján, lépésben