Irodalmi Szemle, 1965
1965/5 - Boráros József: Húsz év a szlovák zene fejlődése terén
és a testület hangversenyeit vezénylik. Ki ne emlékezne Abendroth, Georgescu, Pedrotti, Zecchi és Konvitschni hangversenyeire? A Szlovák Filharmónia nagy sikerű külföldi hangversenykörútakon is volt, többek között Nyugat-Német- országban, Olaszországban és a Szovjetunióban. Nem lebecsülendő az a tény sem, hogy ami a kamarazenét illeti, a bratislavai Slovenské Kvarteto skandináviai és olaszországi útjáról elismerő kritikákkal tér vissza, valamint hogy fiatal énekművészeink, mint például Anna Peňažková és Bohuš Hanák a Bécsi Staats- oper színpadán fognak fellépni; Peňažková Liu és Desdemona szerepét, Hanák pedig Póza márki és Jágo szerepét énekli. A szlovák zene a „Stürm und Drang“ szakaszában újabb operák is születnek, és érdekes módon indikátorai lesznek a szlovák zenei fejlődésnek. Suchoň történelmi tárgyú nagyoperát komponál, a „Svätopluk“-ot. A szlávok egységéről énekel a mű; ez az egység bástyaként akadályozza az ellenség terjeszkedését. A „Krútňava“ szubjektív mondanivalója után Suchoň nagy nemzeti gondolatok tolmácsolójává vált. Az opera második felvonása példaképe a szó és a zenei dráma egységének. A Bratislavai Operaház együttese a „Svätopluk“-kal mutat- kožott be Olaszország egy jelentős zenei fesztiválján, a Perugai Sacra Umera Musica-lén a nemzetközi operaközönségnek. Jelen van Francesco Siciliani, a milánói Scala zenei intendánsa, és nagy elismerését fejezi ki az operával és a szlovák operaművészek teljesítményével kapcsolatban. Cikker közben komoly betegsége ellenére is folytatja operaszerzői munkáját. Sorrendben az első a Ján Smrek librettója szerint komponált „Beg Bajazid“, mely a XVI. századbeli szlovákiai török invázió idejében játszódik le, majd Dickens „Karácsonyi mese“ című műve ragadja meg a zeneszerző képzeletét. Saját maga írja az operájához a librettót, melynek bemutatója Casselben van, és címe: „Mr. Scrooge“. Ez utóbbi műben talán kissé háttérbe szorul a dickensi jellegzetes humoros atmoszféra, de jobban kidomborodik a mű humánuma, mely mintegy dokumentálja Cikker saját erkölcsi hitvallását: „Higgyünk az ember jóságában“! Ennek a művészi hitvallásnak a gyümölcse a következő Cikker-opera: a „Feltámadás“. Ismét Cikker maga ír librettót operájához a Tolsztoj-regény nyomán. Klimo Alojz: Maskarák, 1948